ENSZ különmegbízott: polgárháború veszélye fenyeget Mianmarban

A videokapcsolaton keresztüli tájékoztatón a svájci diplomata arra is felhívta a figyelmet, hogy Mianmar a bukott állammá válás küszöbére sodródhat, és az atrocitások elharapódzása megakadályozásának elmulasztásáért a világ később sokkal nagyobb árat fizethet, mintha most elejét veszi a vérontásnak, különösen a környező térség.

A diplomata arra kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy minden rendelkezésére álló eszköz megfontolásával lépjen fel egységesen, hogy megakadályozza a több dimenziós katasztrófát Ázsia szívében.

Schraner Burgener felidézte, hogy a puccs óta csaknem 2800 embert tartóztattak le, és a tiltakozásokon a katonaság már mintegy 540 emberrel végzett.

A Biztonsági Tanács eddig egy elnöki állásfoglalást tett közzé, amelyben nem kötelező érvényű BT-határozat, melyben határozottan elítélte az erőszakot, mértéktartásra szólította fel a mianmari hadsereget, melyet felszólított, hogy adja vissza a hatalmat a polgári kormánynak. A BT nyilatkozatában az őrizetbe vett politikai vezetők szabadon bocsátását követelte.

A ENSZ különmegbízottja aggodalmának adott hangot, hogy a junta vezetése jogtalan hatalma megszilárdítására törekszik, s ezért további vérontás várható.

„A közvetítéshez párbeszédre van szükség, de a mianmari katonaság mindentől elzárkózik, és úgy tűnik, az után akar párbeszédet kezdeni, miután elnyomással és terrorral megzabolázta a lakosságot. Ha ezt megvárjuk, akkor küszöbön áll a vérfürdő” – figyelmeztetett.

Mianmarban a katonaság február 1-jén vette át a hatalmat, arra hivatkozva, hogy a civil kormány nem hallgatta meg a panaszaikat az előző választásokkal kapcsolatban, amelyet toronymagasan a Nemzeti Liga a Demokráciáért nyert meg. A parlament megalakulása előtti órákban őrizetbe vették az országot de facto vezető, Nobel-békedíjas Aung Szan Szu Kji államtanácsost, az államfőt és több vezető politikust. Az országban azóta rendszeresek a puccsellenes tüntetések, melyeken a hadsereg immár több száz embert gyilkolt meg.