Századvég: a koronavírus-járvány közben akarnak pénzt elvenni az emberektől a baloldali önkormányzatok

A szocialista-liberális kormányzat a 2010 előtti években súlyos lakossági megszorításokat vezetett be, Gyurcsány Ferenc az elhibázott gazdaságpolitikája árát a magyar családokkal, az idősekkel, valamint a bérből és fizetésből élőkkel fizettette meg. Annak ellenére, hogy 2019 óta a baloldal által vezetett fővárosi kerületekben és vidéki településeken hasonló megszorító politika figyelhető meg, Gyurcsány és szövetségesei napjainkban is a „gondoskodó társadalom” illetve a „szolidáris, igazságos Magyarország” szlogenjével kampányolva készülnek a 2022-es országgyűlési választásokra.

A Századvég összegyűjtötte, hogy a balliberális erők az elmúlt másfél évben az általuk irányított településeken milyen megszorító intézkedéseket vezettek be, kiken spóroltak, illetve milyen célokra költötték a helyi adófizetők pénzét.

I. Milyen megszorításokat vezettek be a baloldali városvezetők és kiken spórolnak?

Megállapítható, hogy a balliberális önkormányzatok széles spektrumát alkalmazzák a megszorító intézkedéseknek. A skála az új adók bevezetésétől, a meglévő adóterhek növelésén keresztül az önkormányzati támogatások csökkentéséig, megvonásáig, illetve a helyi munkavállalók elbocsátásáig terjed. Fontos kihangsúlyozni, hogy a baloldal a koronavírus-járvány által előidézett szorongatott gazdasági helyzetben is az emberekkel kívánja megfizettetni a válság árát, szemben a polgári kormány adócsökkentésre épülő politikájával.

Különösen kedvelt eszköze a balliberális vezetőknek az építményadó és a telekadó mértékének megemelése, amely Vácon, Józsefvárosban, Ferencvárosban, Újbudán illetve Kispesten következett be, míg Erzsébetvárosban csak az építményadó összege növekedett. Ezen felül Gyöngyösön, Szombathelyen és Salgótarjánban az építményadót, Óbudán pedig e mellett a telekadót is megemelte volna a helyi baloldal, ám a 2020 decemberében meghirdetett kormányzati adóemelési tilalom miatt e törekvések meghiúsultak.

Miután az építményadó a lakás és nem lakás céljáró szolgáló épületek, épületrészek, míg a telekadó a telek tulajdonosát terheli, e megszorítások a helyi vállalkozások és magánszemélyek széles körét érintik.

Józsefvárosban Pikó András polgármester a magánszemély lakástulajdonosokra kivetett kommunális adót a törvény által lehetővé tett maximális összegre emelte, továbbá Egerben mintegy tíz százalékkal növekedett a városba látogató, és ott legalább egy vendégéjszakát töltő polgárokat sújtó idegenforgalmi adó. Salgótarjánban és Gyöngyösön ugyancsak megemelték volna az utóbbi – belföldi turistákat is érintő – adót, amire viszont a kormány közbelépése miatt nem került sor.

Látható tehát, hogy több városban is – a járványhelyzet ellenére – a közterhek emelését tervezte a balliberális oldal, mely szándékoknak a kormányzat 2020 decemberében meghozott döntésével sikerült gátat szabni.

Több baloldali vezetésű településen is sor került az önkormányzati dolgozók elbocsátására (Tatabánya, Dunaújváros, Fővárosi Önkormányzat), a fizetésük csökkentésére (Vác, Siófok, Hódmezővásárhely), valamint egyéb juttatásaik megvonására (Miskolc, Józsefváros, Újbuda).

Különösen aggasztó, hogy a balliberális döntéshozók előszeretettel spórolnak az óvodákon és bölcsődéken. Egyes településeken az óvónők fizetését illetve juttatásait csökkentették (Ózd, Józsefváros, Újbuda), míg Siófokon a közeljövőben óvodák fognak megszűnni. Pécsen a baloldali városvezetés szintén intézménybezárást szorgalmazott, miután 2020-ban 210 millió forintot vont el az óvodáktól és bölcsődéktől.

A települések működésében, illetve az ott élők életében jelentős szerepet játszó helyi közösségeket sem kerülik el a baloldali forrásmegvonások. Tatabányán és Ózdon jelentősen csökkent a helyi civil szervezetek és sportegyesületek önkormányzati támogatása, Egerben a városi sporttámogatások összegét nullázták, míg Pécsen 2020-ban a fogyatékkal élő fiatalokat gondozó Kerek Világ Alapítvány támogatási összegét csökkentették a felére a balliberális városatyák.

Ezek mellett találhatunk példát a helyi színházak költségvetésének megvágására (Vác, Eger), a fiatal házasok részére biztosított lakáshoz jutási támogatás megszüntetésére (Újpest), az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó lakbéremelésre (Miskolc), az éves parkolási díjak növelésére (Ferencváros), továbbá a rászoruló időseknek nyújtott pénzbeli juttatás elvonására (Dunaújváros).

Szintén elgondolkodtató, hogy a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat a vállalkozásokat terhelő „újraindítási adó” bevezetését tervezi, illetve arra buzdítja a budapesti cégeket, hogy – a kormányzat által a járványhelyzetre tekintettel bevezetett adókedvezményt figyelmen kívül hagyva – a teljes iparűzési adót fizessék be.

II. Mire költik a pénzt a baloldali önkormányzatok?

A balliberális városvezetők a lakossági sarcok bevezetése mellett jóval bőkezűbbek saját pozícióik biztosításában, illetve önmaguk és szövetségeseik jutalmazásában.

Az alpolgármesterek száma az előző ciklushoz képest növekedett Vácon, Pécsen, Hódmezővásárhelyen, Budaváron, Óbudán, Újpesten, Erzsébetvárosban, Újbudán, Pestszentlőrincen, Budapest II. kerületében, Terézvárosban, Angyalföldön és Zuglóban.

Budapesten a főpolgármester helyetteseinek száma az előző ciklushoz képest eredetileg két fővel nőtt, majd Dorosz Dávid lemondása után is eggyel több főpolgármester-helyettes tevékenykedik, mint a 2014-től 2019-ig tartó időszakban. Karácsony Gergely helyettesei 200 ezer forinttal többet keresnek, mint Tarlós István egykori helyettesei.

Nagykanizsán a közgyűlés baloldali többsége – miután egyes önkormányzati vállalati vezetők azonnali hatályú elbocsátása miatt 43 millió forintos terhet róttak a városra – tanácsnoki és bizottsági elnöki pozíciókkal (és az ezzel együtt járó magasabb tiszteletdíjjal) jutalmazta meg magát.

A DK-s vezetésű erzsébetvárosi önkormányzat az idei évben több mint 46 millió forintért bízta meg a Gyurcsány Ferenchez több szállal kötődő, korábban jogerősen elítélt Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját, a szintén DK-s László Imre újbudai polgármester pedig másfél hónapig 8 millió forintért alkalmazta kabinetvezetőként párttársát, Lakos Imrét.

Mindezek tükrében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal a 2010-et megelőző időszakhoz hasonlóan továbbra is a magyar emberek és vállalkozások terheinek növelésével kívánja saját hatalmi pozícióit biztosítani, a holdudvarához tartozókat kifizetni, valamint a válság gazdasági következményeit kompenzálni.

Ebből fakadóan nem férhet kétség ahhoz, hogy az esetleges 2022-es hatalomra kerülésük esetén a balliberális erők országos szintre emelnék a jelenlegi önkormányzati megszorító politikájukat.