Az uniós bírálatok súrolják a rasszizmus határát

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője az Euronewsnak adott interjút, melyet a Magyar Nemzet szemlézett.

Európát elérte a Black Lives Matter tüntetéshullámának egy olyan része, amelyben szobrokat döntenek le. Churchill szobrát Angliában rendőrök védik, Kolumbusz szobrát lefejezték. Ön szerint Magyarországon szükséges vitázni a múlttal való szembenézésről és a rasszizmusról?

Olyasmivel találkozik ma az Amerikai Egyesült államok közvéleménye, olyasmit látnak a nyugat-európai országok, amit mi ötven-hatvan évvel ezelőtt már kénytelenek voltunk megtapasztalni itt Közép-Európában és Kelet-Európában, amikor a kommunisták hatalomra kerültek. Akkor az Internacionálé, az ő nemzetközi himnuszuk szövegének megfelelően úgy viselkedtek, hogy a múltat végképp el kell törölni, és a múlt eltörlése érdekében folytatott erőszakos hatalmi törekvésük lesz az utolsó harc, amit meg kell harcolni. És szobrot döntögettek. Természetesen próbálták hihetetlenül igazságtalan és szelektív módon újraírni Magyarország, Lengyelország és a cseh nemzet vagy Csehszlovákia történetét. Én azt gondolom hogy ez ijesztő volt. Súlyos károkat okozott az a magatartás és ijesztő a jelenben is, amikor ilyen agresszív, a múltat öncélú hatalmi törekvések jegyében erőszakosan újraíró törekvésekkel találkoznak az emberek.

Mit tart szelektívnek a Black Lives Matter megmozdulásai kapcsán?

Már sok elemzés világossá tette, teljesen ostoba és hajmeresztő, történelmietlen logika az, amikor a brit vagy az észak-amerikai, vagy más nyugat-európai országok nemzeti történelmének kiemelkedő személyiségeinek száz, kétszáz vagy háromszáz évvel ezelőtt megtartott szónoklatait vagy éppen írásműveit a huszonegyedik század szélsőségesen liberális mainstream politikai logikája alapján próbálják értékelni. Ez az a megközelítés, amelyik oda vezet, hogy a Waczak Szálló egyik egyébként rendkívül szórakoztató, ironikus, épp a rasszizmussal szemben iróniát mutató részét másfél vagy két napra egy nagy videómegosztó cég betiltotta, mert ott egy szenilis tábornok egyébként az afroamerikaiakról vagy a négerekről mint niggerekről beszél. De hát éppenséggel az irónia nyelvén próbálták megfogalmazni azt, hogy mennyire tarthatatlan ez a logika. Azt tudom mondani, hogy a rasszizmus elleni fellépés jegyében Churchill-szobrot rombolni ez még a szélsőségesen baloldali és teljesen köldöknézően liberális megközelítésben is túlzás.

Tehát, jóérzésű baloldali és jóérzésű liberális közéleti emberek is felemelik a szavukat. Még egyszer mondom, nem a rasszizmus elleni fellépésről beszélünk most, nem az egyenlőtlenségek elleni küzdelemről, hanem arról, hogy valójában a rasszizmus elleni fellépés jegyében elfogadható-e, hogy Kolumbusz-szobrokat döntögetnek szerte a világon. Megítélésem szerint ez költői túlzás és leginkább a Mao Ce-tung vezette kommunista Kínai Népköztársaságnak a kulturális forradalom során elkövetett és a világ kulturális örökségét támadó fellépésére hasonlít.

A magyarországi veszélyhelyzeti törvény az európai viták kereszttüzébe került. Nyilván kiderült az elmúlt két hónapban, hogy Magyarországból nem lett diktatúra. Viszont az is kiderült, hogy azért válthatott ki ennyi vitát ez a jogszabálytervezet, mert az Orbán-kormánnyal szemben Európában az elmúlt tíz évben nagyon megcsappant a bizalom. Mit gondol, mi a tanulsága ennek a vitának?

Nem a bizalom csappant meg, hanem elfogadhatóvá vált Európában, hogy egy országgal, egy országban élő polgárokkal, egy nemzettel vagy éppenséggel egy kormánnyal, vagy egy politikai családdal szemben durván előítéletesen lehet viselkedni. Amikor az első kérdésében ön a rasszizmus elleni fellépésről beszélt, akkor azt tudom mondani hogy a rasszizmust súroló az a gyakorlat, ami Európa-szerte a mainstream politikai szereplők körében, az őket támogató megmondóemberek és az ő gondolataikat szajkózó sajtónyilvánosságban bevetté vált. A lehető legdurvább előítéletek mentén kollektív bűnösséget hirdetve egyes országokat, kormányokat, nemzeteket immár gondolatbűnökkel megvádolva lehet fellépni. Nem a bizalomról van szó, hanem a Magyarországot is érintő, a rasszizmus határát súroló gondolkodásmódról van szó.

Pedig az európai értékek között szerepel az, hogy nem lehet előítéletesen viselkedni, nem lehet kollektív bűnösséget kiáltani és nem lehet egyes nemzeteket ab ovo bűnösnek kikiáltva megfogalmazni a politikai nézeteiket. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azon kevesek közé tartozott, aki elolvasta ezt a törvényt és képes volt tárgyilagosan nyilatkozni. Ő azt mondta, hogy jogilag semmilyen tekintetben nem ellentétes az európai értékekkel és az európai jogi normákkal ez a jogszabály. Eközben azok, akik a rasszizmust súroló politikai előítéletesség jegyében nyilatkoztak Magyarországról, a Fideszről, a magyar miniszterelnökről, azok pedig azon versenyeztek egymással, hogyan lehet a valóságtól egyre távolabbi, egyre hajmeresztőbb megnyilatkozásokat megfogalmazni. A tények azonban cáfolták a durva fake newsra épülő megnyilatkozásokat. Magyarország egy normálisan és tisztességesen működő európai demokrácia, és Magyarországon jóval rövidebb ideig lesz majd érvényben rendkívüli jogrend, mint más országokban.

A teljes interjút ITT olvashatják el.

Borítókép: Deutsch Tamás, a FIDESZ-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.