Ismerjék el alapvető emberi jogként a nemzeti önazonossághoz való jogot!

Az Országgyűlés sajtóirodája az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a fórum a térség államaiban élő 12 millió magyar ember választott képviselőinek reprezentatív politikai testületeként a tagok 94,44 százalékának, a külhoni tagok 100 százalékának támogatásával, ellenszavazat nélkül fogadta el a felhívást. A Fidesz- és a KDNP-frakció képviselői a dokumentumot politikai nyilatkozattervezetként terjesztik elő az Országgyűlés június 4-i ünnepi ülésén.

A felhívásban felidézték: történelmi tény, hogy az első világháborút lezáró békekötések során az ezer esztendeje európai szülőföldjén élő magyarságot megfosztották nemzeti önrendelkezési jogának gyakorlásától. Ennek nyomán minden tíz magyar ajkú emberből három, azaz mintegy 3,3 millió magyar a szülőföldjével együtt más államok fennhatósága alá került, ahol egy évszázada változó államalakulatok keretében és fogyatkozó lélekszámban élte és éli mindennapjait.

Rámutattak: a határokon kívülre került Kárpát-medencei magyar közösségek ellen irányuló etnikai tisztogatási kísérletek, etnikai homogenizációs törekvések, valamint az 1990-ben történt demokratikus rendszerváltoztatások után a térségre jellemző társadalmi és gazdasági nehézségek okozta elvándorlás ellenére a külhoni magyarság „fájdalmas veszteségek, áldozatok és nagyszerű teljesítmények árán” megőrizte az anyanyelvében, kultúrájában és szülőföldjében gyökerező nemzeti önazonosságát. Ezáltal

a Kárpát-medencében a magyarság napjainkban is viszonylagos nemzeti többséget alkot, és a térségben a magyar nyelvet beszélik a legtöbben

- tették hozzá.

Hangsúlyozták: három évtizede a Kárpát-medencében élő külhoni magyarság – olyan időszakban, amelyben Európa nem volt mentes az erőszakos etnikai érdekérvényesítésektől sem – mindvégig alkotmányos eszközökkel, békés módon küzdött a jogaiért. A külhoni magyarság a térség valamennyi állama euroatlanti integrációjának, illetve integrációs törekvéseinek aktív támogatója, és politikai érdekképviseletei által nélkülözhetetlen módon járul hozzá a térség geopolitikai stabilitásának és etnikumközi békéjének fenntartásához – írták.

Kiemelték: mindezek ellenére

a Magyarországgal szomszédos egyes országokban élő magyar közösségek az elmúlt három évtizedben folyamatosan a diszkrimináció számos formájával szembesülnek.

A hátrányos megkülönböztetés a központi és regionális fejlesztési közpolitika, a kommunista időszakban elrabolt egyéni és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása, az oktatási és az anyanyelvhasználati jogok, az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való részvételi jogok, valamint a politikai közbeszéd területén is érvényesül.

Gyakran tapasztalható, hogy egyes országok állami hatóságai tudatosan megfélemlítik, illetve megalázzák a külhoni magyar közösségek tagjait és vezetőiket – írták. Kitértek arra is, hogy gyakori diszkrimináció áldozatai a külhoni magyarok akkor is, amikor a részükre törvényekben és egyéb jogszabályokban elviekben biztosított jogokat a gyakorlatban csorbítják, azok tényleges érvényesülését meghiúsítják.

A nemzeti önazonossághoz való jog emberi jog

A dokumentumban leszögezték: a nemzeti sokszínűség nem veszélyforrást, hanem erőforrást képezhet egész Európa és a kelet-közép-európai térség valamennyi nemzete és állama számára. Ennek érvényesüléséhez az szükséges, hogy

a térség államai az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke szellemében mindannyian ismerjék el a nemzeti önazonossághoz való jogot alapvető emberi jogként,

és közösen határozzák meg annak a 21. századi kihívásokra megfelelő választ adó politikai és jogi tartalmát, valamint az így meghatározott jogot a gyakorlatban is biztosítsák a területükön számbeli többségben, illetve kisebbségben élő nemzeti közösségek számára egyaránt.

Az aláírók arra hívják fel a kelet-közép-európai – és benne a Kárpát-medencei – államalkotó nemzetek parlamentjeit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeténél és az európai nemzetközi szervezeteknél közösen kezdeményezzék a nemzeti önazonossághoz való jognak mint alapvető emberi jognak az elismertetését.

Felhívják továbbá ezeket a parlamenteket, hogy emeljék alkotmányos alapjoggá a nemzeti önazonossághoz való jogot, és azt szavatolják a gyakorlatban is az államaik területén élő minden őshonos nemzeti közösség számára. A Magyarország alaptörvényében foglalt megoldáshoz hasonlóan a többségben élő nemzeti közösségek mellett a meghatározott feltételeknek megfelelő, számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségeknek is biztosítsanak alkotmányban rögzített államalkotói jogállást.

Kötelező érvényű uniós jogszabály megalkotását is kérik

Az Európai Bizottsághoz azzal a kéréssel fordulnak, hogy az uniós tagállamokban számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek több mint ötvenmillió tagjára tekintettel az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója által 2013-ban indított nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelmi javaslatok tárgyában kezdeményezze kötelező érvényű uniós jogszabály megalkotását.

Felhívják az Európai Unió tagállamainak polgárait, hogy támogassák a Székely Nemzeti Tanácsnak az európai régiók gazdasági és kulturális fejlődését erősíteni hivatott, folyamatban lévő európai polgári kezdeményezését.