Teljes megsemmisülés fenyegeti a közel-keleti kereszténységet

„Áttérsz, fizetsz vagy meghalsz”

- öt évvel ezelőtt, az Iszlám Állam felemelkedése idején e választási lehetőségek előtt álltak a moszuli keresztények, amikor szembesültek az új hatalom brutalitásával. Az ISIS terroristái az általuk elfoglalt területeken megjelölték a keresztények házait, így szinte biztosra lehetett venni, hogy idővel vagy elűzik, vagy megölik őket. Ebben a helyzetben a keresztények sok esetben nem tehettek mást a menekülésen kívül, így vesztette el Moszul az 1700 éve ott élő Krisztus-hívő közösségét – emlékeztet összefoglaló cikkében az Origo.

Közel a teljes eltűnés

Két évvel ezelőtt, amikor az ISIS csapatait sikerült Moszul városából kiűzni, világossá vált mindenki előtt, hogy a dzsihadistáknak sikerült a keresztény közösséget felszámolnia a városban.

Míg az ISIS felemelkedése előtt 15 ezer keresztény élt az iraki városban, addig 2019 júliusában egy helyi segélyszervezet azt közölte, hogy csupán 40 keresztény tért vissza a településre.

Ez a kulturális népirtás egyértelműen az európaiak közömbösségének és azon nyugati keresztényeknek köszönhető, akik attól féltek, hogy iszlamofóbnak tűnnek, ha felemelik szavukat keleti testvéreik mellett. Ragheed Ganni atya, moszuli katolikus pap, akit egy mise után gyilkoltak meg a dzsihadisták, még 2007-ben írta azt, hogy

a közel-keleti keresztény közösségek az összeomlás szélén állnak.

Nemcsak a keresztény, hanem a több ezer éve Moszulban élő zsidó közösséget is elüldözték az iszlám fundamentalisták. A két közösség gyakorlatilag 2000 évig élt a városban, mára gyakorlatilag nyomuk veszett.

A múltat végképp eltörölni

Az ISIS rémuralma alatt 45 templomot rongáltak vagy éppen semmisítettek meg, így mára csupán egy működő keresztény templom van az iraki városban. Az iszlamisták tehát nemcsak a keresztény embereket akarták megsemmisíteni, elüldözni a településről, hanem a keresztény múltra utaló jeleket is el akarták tűntetni.

Egyik legnagyobb célpontjuk egy negyedik században alapított monostor volt, amelyben bár sikerült súlyos károkat tenniük, de nem tudták végképp eltörölni a föld színéről. Maaloula szíriai keresztény városban és több más helyen is sok-sok szörnyűségeket hajtottak végre a szélsőségesek a keresztény temetőkkel és más emlékekkel szemben.

Az elmúlt években az iraki keresztények száma 83 százalékkal csökkent.

Mindez azt jelenti, hogy ez a népesség a kritikusan veszélyeztetett kategóriába került, és nagyban fennáll a veszélye a teljes eltűnésüknek. Ezt a folyamatot Nyugat-Európában pont a különféle emberi szabadságjogok mellett kiállók teljes tétlenségben figyelik, miközben egyesek az állatok jogainak a fontosságáról beszélnek, addig nem szólnak semmit a térségben zajló keresztényüldözésről – minderről Nicodemus moszuli ortodox érsek beszélt. Az egyházi vezető felhívta a figyelmet arra, hogy ők barátságosan fogadták a korábban odaérkező idegeneket, majd kisebbségbe kerültek az adott területen, és végül csak a menekülés maradt számukra.

„Ez fog történni Nyugaton is, ha nem ébrednek fel időben„

- figyelmeztetett.

Lesznek-e tüntetések?

Az iraki keresztény egyház, amely a világ egyik legrégebbi intézménye, közel van a kihaláshoz – minderről már Bashar Warda erbili érsek beszélt egy májusi londoni konferencián. Akik úgy döntenek, hogy a térségben maradnak, azoknak minden bizonnyal a mártírhalállal kell majd szembenézniük – tette hozzá.

Warda azzal vádolta meg a brit politikusokat, hogy azért nem mernek fellépni határozottan a keresztény közösségek mellett, mert egyesek akkor iszlamofóbiával vádolnák őket. Feltette azt a kérdést is, hogyha újabb erőszakhullám kezdődne a keresztények ellen,

akkor az egyetemi szférában vajon lennének-e olyanok, akik olyan táblával demonstrálnak majd, hogy ”mi is keresztények vagyunk„?

Az egész jelenséggel kapcsolatban Amin Maalouf francia-libanoni író arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugatnak sokkal határozottabban kellene fellépnie a keresztény közösségek mellett. Furcsának tartja, hogy a pandák esetleges kihalása több érzelmet vált ki sokakból, mint például a keresztények teljes eltűnése a Közel-Keletről.

Magyarország nagyon sokat segít

A közel-keleti keresztények megsegítésében egyébként Magyarország az élen jár. A Breibart nevű meghatározó konzervatív amerikai sajtóorgánum is kiemelte, hogy Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára az amerikai külügyminisztérium Washingtonban, a vallásszabadság előmozdításáról szóló második miniszteri szintű konferenciáján (2019 Ministerial to Advance Religious Freedom) kijelentette, hogy

noha globális szinten üldözik a keresztényeket, a téma körül mégis ”felemelték a csend falát„, elhallgatva ezáltal az elnyomott keresztények problémáit.

Negyedmilliárd keresztényt üldöznek világszerte

Észak-Korea áll a World Watch List listájának élén, amelyen a keresztények számára legveszélyesebb ötven ország szerepel. Nigéria a legvéresebb ország a listán, ott hal meg a hite miatt megölt keresztények kilencven százaléka – írta korábban a V4NA nemzetközi hírügynökség. „A Világfigyelő listája azt mutatja, hogy ahol az evangélium elhangzik, ott üldözés történik. Ez az 50 ország azért szerepel a Világfigyelő listáján, mert az ott élő keresztények továbbra is vallják Jézusba vetett hitüket” – mondta Mike Gore, az Open Doors Australia vezérigazgatója.

A 2019-es listán a felmérésben szereplő 150 országból 73 országban szélsőséges, nagyon magas, vagy magas szintű üldöztetés zajlott.

Ez azt jelenti, hogy világszerte 9-ből egy keresztény szenved el „magas” szintű üldöztetést, ami óriási növekedés a 2018-as adathoz képest. A tavalyi évben ez az arányszám 12:1 volt.

A hírekből kiolvasható, hogy Afrika nagy részén is mindennapossá váltak a keresztények elleni brutális támadások. Legutóbb egy teljes városi közösségnek kellett menekülnie Nigerben. A demográfiai folyamatok azt mutatják, hogy a következő évtizedekben csak nőni fognak a feszültségek. Vajon mikor tesz valamit ez ellen a Nyugat?

Borítókép: Megtámadott keresztény templom Bagdadban