Kövér László: építők és rombolók párharca kíséri a magyar történelmet

Az építők és a rombolók párharca kíséri végig a magyar történelmet, határozza meg jelenünket, és minden bizonnyal a jövőnket is – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton Lentiben.

Kövér László a település várossá nyilvánításának 40. évfordulóján tartott ünnepségen úgy fogalmazott: Magyarország építő erői, azaz a választópolgárok többsége 2010-ben úgy döntöttek – 2014-ben és 2018-ban pedig megerősítették ezen döntést -, hogy „a korábban elszenvedett országrontás következményeit felszámolva”, a jelenben tapasztalható és a jövőben várható „ártó szándékok elleni védekezésképpen” újjá kell építeni a magyar államot.

Az újjáépítés lényege, hogy az állam „szolgálja és ne kiszolgáltassa” a népét, és erősítse meg a magyarok közötti nemzeti összetartozást – emelte ki az Országgyűlés elnöke.

Azzal folytatta: 2011-ben azért fogadtunk el új alaptörvényt, hogy közjogi és értékrendi kerete legyen az állami, gazdasági és szellemi újjáépítésnek.

Az elmúlt években a magyar emberek munkájának és erőfeszítésének köszönhetően a gazdaság nő, az államadósság csökken, nőnek az adóbevételek, miközben csökkenek az adóterhek. A munkabérek és a jövedelmek emelkednek, a költségvetési hiány alacsony, a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, miként az önkormányzatok eladósodottsága is – sorolta Kövér László.

Hangsúlyozta azt is, hogy a közmunkaprogram révén százezreket sikerült emberhez méltó élethez segíteni, visszavezetni a munka világába, hozzájárulva ezzel a közbiztonság helyreállításához is. A rezsicsökkentéssel és az ingyenes iskolai étkeztetéssel jelentősen csökkenhetett a mélyszegénységben élők aránya.

„Családok százezreit sikerült kimenteni az életüket csapdába ejtő, reménytelennek tűnő adósságból”. A gyermekvállalás anyagi terheinek csökkentésével a gyermekvállalási hajlandóság reményt keltően mozdult el a mélypontról – ismertette a politikus.

Kövér László szerint a rombolás erői azt mondták 2015-ben, hogy a migráció megállítása nem lehetséges és nem is szükséges, „mert az egyenesen hasznos Magyarország és Európa számára egyaránt”. Az építkezés erői azonban megállították a migrációt Magyarország határainál, mert „mi nem a migrációt, hanem a magyar és az európai embereknek a saját szülőföldjéhez való jogát tekintjük emberi jognak” – fogalmazott.

Az építkezés erői 2010 óta nem terheket, hanem lehetőségeket adnak az önkormányzatoknak, Lenti is így szabadulhatott meg a 2010-ig kényszerűen felhalmozott több mint egymilliárd forint adósságtól. Sőt, az elmúlt évtizedekben soha nem tapasztalt módon több mint hatmilliárd forintot sikerült a város fejlesztésére fordítani – részletezte az Országgyűlés elnöke.

Beszédében arra is kitért, hogy elmúlt négy évtized első és legfontosabb tanulsága, hogy „mi, a magyar életet építők tábora, együtt a 21. században többek, jobbak és erősebbek vagyunk a rombolás képviselőinél”.

Mi együttműködve és összefogva „képesek vagyunk biztonságot, méltóságot és jólétet teremteni Magyarországon mindenki számára”, de képesek vagyunk határokon átívelően egyesíteni a nagyvilágban élő magyar nemzetrészeket, és új közép-európai együttműködés kialakításával előmozdítani Európa megújulását is – zárta beszédét Kövér László.

Horváth László (Fidesz-KDNP) polgármester az utóbbi néhány év eredményeit ismertetve egyebek mellett arról beszélt, hogy Zala megye negyedik legnagyobb településeként Lentiben új szálloda épült, orvosi rendelők, utak, gyermekintézmények újultak meg, a munkanélküliségi mutató az országos és a megyei átlagnál is kedvezőbb.

A következő években mintegy 5,5 milliárd forint összegű infrastruktúrafejlesztési programok valósulnak meg, de 650 millió forintot fordítanak határon átnyúló kapcsolatokra, további 1,2 milliárdot pedig egy iskola és egy munkacsarnok felújítására.

Borítókép: Kövér László beszédet mond Lentiben / MTI / Varga György