A kormány kérdésekkel fordul az EU-hoz a migránskártyákról

A sok tisztázatlan körülmény miatt a kormány hivatalosan is kérdésekkel fordul az EU-hoz és az ENSZ-hez a migránskártyák ügyében – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető kifejtette:

elfogadhatatlan, hogy míg az európai polgároknak nem megengedett név nélkül bankszámlát nyitni, bankkártyát használni, a migránsoknak lehetővé teszik. Ez komoly veszélyt jelent a terrorellenes küzdelem, az emberkereskedelem és a pénzmosás szempontjából

- mutatott rá.

Közölte:

miután az európai politika abba az irányba fordult, hogy meg kell védeni a külső határokat, meg kell akadályozni az illegális migrációt, az EU támogatásával és az ENSZ közreműködésével mégis név nélküli kártyákat adnak ki.

A miniszter üdvözölte, hogy az Európai Parlament elutasította a migránsvízumról szóló kezdeményezést, és úgy vélte, a demokrácia megcsúfolása lenne ismét szavazni erről a kérdésről.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: nem kormányközi, hanem jogi kérdésnek tekinthető a volt macedón miniszterelnök menekültstátusz iránti kérelme.

Kijelentette:

a magyar állam semmilyen segítséget nem nyújtott ahhoz, hogy Nikola Gruevszki elhagyja Macedóniát. A volt macedón kormányfő egy Macedónián kívüli magyar külképviseleten tett szándéknyilatkozatot a menedékkérelem benyújtására, majd biztonsági okokból úgy döntöttek, hogy a meghallgatására nem a tranzitzónában, hanem a Menekültügyi és Állampolgársági Hivatal budapesti központjában kerül sor

- magyarázta. Hozzátette: ez korábbi politikai vezetők esetében általános gyakorlat.

A miniszter kulcsfontosságúnak nevezte a jó kapcsolatok ápolását Macedóniával, ezért az ügyben a külügyminiszter telefonon egyeztetett macedón kollégájával.

Megjegyezte: Nikola Gruevszki nem találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Kérdésére közölte: a volt macedón kormányfő esetében a magyar hatóságok a megfelelő biztonsági protokoll szerint járnak el, biztosított, hogy ne hagyhassa el az országot.

Egy a Brexittel kapcsolatos kérdésre a tárcavezető elmondta:

Magyarország annak örült volna, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, de a brit választópolgárok ezzel ellentétes döntést hoztak, és nem lehet megbüntetni az országot egy demokratikus döntés miatt. Fair Brexitre van szükség, hosszú távon az EU-nak és Nagy-Britanniának legelőnyösebb kapcsolatokat kell kiépíteni, ezért Magyarország üdvözli a megállapodás esélyének növekedését

- jelentette ki.

Úgy vélte, bár jövő vasárnap rendkívüli EU-csúcs lesz a kérdésről, önmagában az uniós állam- és kormányfők jóváhagyása nem elegendő, a brit parlament jóváhagyása is kell, és e tekintetben komoly kétségek vannak. Ha nem is lesz megállapodás, a már ott dolgozó magyarok jogai semmilyen sérelmet nem szenvednek – közölte.

A miniszter kitért rá: egy nettó befizető tag lép ki, és Nagy-Britannia befizetésének mértéke 12-13 százaléka volt az uniós költségvetésnek.

Magyarország szerint a következő hétéves költségvetési időszakban vagy minden tagállam arányosan növeli a befizetését, így a büdzsé főösszege nem csökken, vagy tudomásul veszik a 12-13 százalékos csökkenést, és ilyen mértékben csökkennek az uniós támogatások

- magyarázta.

Gulyás Gergely kérdésre Guy Verhofstadt európai parlamenti (EP-) képviselő plakátkampányáról azt mondta: „a politikai folklór széles repertoárjával” dolgoznak az európai liberálisok. Soros György bosszújáról van szó, és az európai liberálisok ebbe az akcióba álltak be – fogalmazott.

A Románia jogállamiságáról szóló EP-döntésre vonatkozó érdeklődésre a miniszter azt mondta: „a Magyarországgal történtek után” az EP nem hiteles fórum ítélkezni ilyen kérdésekben.

Arról is beszélt, hogy az Európa jövőjéről folytatott konzultációk tapasztalatait eljuttatják Emmanuel Macron francia elnöknek.

Kérdésre közölte: a kormány benyújtotta keresetét a Sargentini-jelentés ügyében az Európai Bírósághoz.

A miniszter beszámolt róla, hogy a magyar gazdaság stabil alapokon áll, így vélhetően az év egészében is a legnagyobb gazdasági növekedésre lesz képes európai uniós államok között, és reálisnak tűnik jövőre a 4 százalék feletti gazdasági növekedés.

A költségvetési hiány is alacsony, így tartható az idei 2,4 százalékos hiánycél – tette hozzá. Közölte,

a növekedésben a legnagyobb jelentősége az építőiparnak volt 25 százalék feletti bővüléssel, és nőtt a belső fogyasztás is, ami visszaigazolja az elmúlt évek béremelésének helyességét.

A magyar gazdasági stabil alapokon áll, és reálisnak tűnik jövőre a 4 százalék feletti gazdasági növekedés – mondta a miniszter. Kitért arra is, hogy a balliberális kormány éveiben majdnem 10 százalékos volt a költségvetési hiány, ez jól mutatja a konzervatív pénzügypolitika előnyeit.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a szerdai kormányülésen több egészségügyhöz kapcsolódó előterjesztést is tárgyalt a kormány, és lesznek még további előterjesztések is a közeljövőben.

Még idén várható olyan kormánydöntés, amely átfogóan foglalkozik az egészségügyben fennálló nehézségekkel és a következő évek fejlesztéseivel, így a kiemelt fontosságú centrumkórházakról is döntés születhet, hogy megindulhassanak a fejlesztések.

A miniszter az új Nemzeti alaptantervről azt mondta, hivatalos döntés még nincs, a jelenlegi állás szerint valószínűleg 2020 szeptemberében vezetik be. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban úgy fogalmazott, remélik, hogy a beruházás véghatárideje tartható, a magyar fél mindent megtesz annak érdekében, hogy késés ne következzen be.

Borítókép:

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. november 15-én.

MTI/Bruzák Noémi