A németek kétharmada szerint romlik hazájuk helyzete a migráció miatt

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készített felmérés alapján a németek 66 százaléka szerint negatív, 17 százaléka szerint pozitív irányba változott hazájuk az utóbbi három évben.

A felmérést abból az alkalomból készítették, hogy Angela Merkel kancellár három éve, 2015. augusztus 31-én tette híressé vált kijelentését, amely szerint Németország megbirkózik a menekültválsággal, „sikerülni fog, megoldjuk” (wir schaffen das), majd négy nappal később Werner Faymann akkori osztrák kancellárral úgy döntött, hogy Ausztrián keresztül Németországba utazhatnak a Magyarországon az osztrák határ felé gyalog elindult menedékkérők.

Az utóbbi három év „megváltoztatta az országot”

- mondta a Bild am Sonntagnak Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter, aki kezdettől fogva élesen bírálta a kancellár 2015. szeptemberi döntését.

Azóta „a tolerancia szintje süllyedt, a migráció kérdése körüli félelmek és aggodalmak pedig felerősödtek, és a téma megosztja a társadalmat” – mondta Horst Seehofer.

Az Emnid közvélemény-kutató intézet felmérése alapján

a németek 82 százaléka úgy érzi, jelentősen megromlott a társadalmi légkör 2015 szeptembere óta,

és csupán 11 százalék nem tapasztal ilyen változást. Minden második német – 50 százalék – úgy érzi, hogy túl sok menedékkérő érkezik az országba, és mindössze 4 százalék tartja túl alacsonynak az érkezők számát.

A menekültügyi rendszer keretében zajló migráció mint veszélyforrás 2015-ben jelent meg a német társadalom félelmeinek sorában, előtte főleg a természeti katasztrófáktól és a gazdasági válságtól tartottak a németek. Ez a fajta félelem 2016-ban a leginkább jellemző, akkor a német lakosság 66 százaléka érezte úgy, hogy a menedékkérők beáramlása túlterheli az államot és a társadalmat. Tavaly enyhült az aggodalom, de a menedékérők, menekültek által elkövetett késes támadásokról és gyilkosságokról szóló hírek révén erősödik a félelem valamennyi idegentől – mondta a lapnak Borwin Bandelow pszichiáter.

A göttingeni egyetem félelmek kutatására szakosodott professzora szerint ez nem lesz tartós állapot, az idegenek helyét előbb-utóbb átveszi egy másik félelemforrás. A szakértő kiemelte: a németek eleve hajlamosabbak a félelemre, mint más nemzetek.

Horst Seehofer szerint viszont a menekültügyi migráció tartósan gond lesz. „A migráció kihívása sok évig foglalkoztat majd még bennünket” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a Németországba érkező menedékkérők száma ugyan visszaesett, „de

a migrációs nyomás fennmaradt, ezért sürgősen európai megoldásra van szükség,

amelytől sajnos még mindig nagyon messze vagyunk”.

A Bild am Sonntag összeállítása szerint a társadalmi hangulat rosszabb, mint a valós helyzet. Ezt jelzi a többi között, hogy 2015 és 2017 között csaknem kétmillióval 45 millióra emelkedett a munkaviszonyban állók száma, az éves átlagkereset tavaly mintegy 1000 euróval (322 ezer forint) meghaladta a 2015-ös 21 672 eurót, a hazai össztermék (GDP) pedig a 2015-ös 3,05 ezer milliárd euróról 3,28 ezer milliárd euróra emelkedett.

A menekültek munkaerőpiaci integrációja is jobban halad, mint a korábbi menekülthullámok idején – mondta a Bild am Sonntagnak Herbert Brücker, a szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit – BA) kutatóintézetének (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung – IAB) szakértője, rámutatva, hogy a menekültek 28 százaléka már el tudott helyezkedni, és foglalkoztatottságuk a következő két évben elérheti az 50 százalékot.

A Bild am Sonntag a többi között arra is kitért, hogy a bűnözési statisztika alapján „Németország biztonságosabbá vált” a migrációs válság elmélyülése óta, tavaly 5,76 millió bűncselekményt regisztráltak, ami a legalacsonyabb szám 1992 óta. Azonban az erőszakos bűncselekmények száma, különösen az emberölések és a szexuális bűncselekmények száma jóval magasabb, mint 2015-ben, a terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott közveszélyes iszlamisták száma pedig a 2015-ben regisztrált 330-ról 774-re emelkedett.

Borítókép: menekültek egy berlini regisztrációs központ előtt 2015. december 21-én.

Forrás: AFP / KAY NIETFELD / DPA