Magyar elnyomástól félnek a székelyföldi románok

A Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma nyílt levélben kérte Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki a közigazgatási törvénykönyvet. Arra is kérte az államfőt, hogy fogadja a képviselőit. A fórum szerint a kódex előírásai – ha hatályossá válnak – autonómiához, a románok elnyomásához vezetnek. A szervezet az egész országból toborozza a résztvevőket a bukaresti tiltakozásra.

A Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma a nyílt levelében aggályait hangoztatja amiatt, hogy a magyar nyelv hivatalos státust kap, ráadásul nemcsak Kovászna, Hargita és Maros megyében, hanem jóval kiterjedtebb területen, ha a törvénykönyv a parlament által elfogadott formában lép életbe. A román szervezet azt állítja, hogy a kódex eltörli a 20 százalékos anyanyelvhasználati küszöböt. Az elfogadott törvénykönyv valójában arról rendelkezik, hogy a küszöbérték alatt is biztosíthatók a kisebbségi jogok, ha az illetékes önkormányzat ezt elfogadja.

A székelyföldi románok érdekvédelmi szervezeteként fellépő fórum szerint alkotmányellenes a kétnyelvű űrlapok használata, mert azzal hivatalos státust nyer a magyar nyelv. Álláspontja szerint magyar nyelven csak a fordítás lenne megengedett. Azt is felháborítónak tartja, hogy a magyar nyelv használata a prefektusi hivatalban és a minisztériumoknak alárendelt helyi intézményekben is kötelező lesz.

„A prefektus hatáskörének csökkentésével gyakorlatilag elenyészővé válik a román állam fennhatósága az ország ama részein, ahol a románok kisebbségben vannak. Ha nem tudja megtámadni a helyi határozatokat, akkor fennáll a területi autonómia megszerzésének veszélye, és etnikai enklávé kialakulása Románia szívében. Ilyen körülmények között a Kovászna, Hargita és Maros megyei románoknak esélyük sincs a túlélésre”

- olvasható a dokumentumban.

Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja Egyesület elnöke a Facebookon közzétett felhívásában úgy fogalmaz, hogy a különböző közintézményekben – például a nyugdíjpénztárnál, pénzügyi igazgatóságon, postán, tanfelügyelőségen – olyan embereket fognak alkalmazni, akik nem beszélik jól a román nyelvet, vagy nem akarják majd használni. „Legyetek tudatában, itt nem a kisebbségi jogokról van szó, mert azok már így is bőségesen szavatoltak, hanem hogy a közintézményekben helyettesítsék a román nyelvet a magyarral. Ha eddig nem tanultatok meg magyarul, higgyétek el, rákényszerültök, hogy megtegyétek” – szerepel a felhívásban.

A kisebbségi anyanyelvhasználat terén is fontos rendelkezéseket tartalmazó új közigazgatási törvénykönyv kapcsán a jobbközép román ellenzék ötven törvényhozója előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól, ezért az államfő az alkotmánybíróság állásfoglalása előtt nem hirdetheti ki a törvénykönyvet.