A magyar nemzet egy ezeréves fa törzse

Mátrai Márta azt mondta, ez az önazonosság kinyilatkoztatása is annak, hogy mi, magyarok nem akarunk mások lenni, idegen kultúrát, szokásokat felvenni. Egyezőek vagyunk múltunkkal, keresztény hitünkkel, és a jövőt is ebben a szellemben akarjuk tovább építeni; ezt a törekvésünket soha nem adjuk fel. Vannak olyan országok és népek, amelyeknek ma már ez nem fontos, szerintük az önmagukba vetett közös hit nélkül is lehet élni.

„A történelem azonban még nem tett igazságot, így mi hiszünk a nemzeti megmaradás erejében és az összefogás sikerében”

- fogalmazott a háznagy, aki hozzáfűzte: az emléknapon „erőnket nem a keserűségünk ismételgetésére használjuk, hanem arra az összefogásra, amelyet most, a nehéz időkben is a magyar nemzet az egész világ számára felmutatott”.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította az első világháborút lezáró 1920-as trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló 2010. évi XLV. törvény kimondta: „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”

Az idei országgyűlési választás azon ritka pillanatok egyike volt, amikor a magyar nemzet határokon belül és kívül is megértette a közös jövő iránti felelősséget, és egyként állt oda a nemzetmegtartó igyekezet mellé – hangoztatta Mátrai Márta.

„Ha a nemzeti összetartozás erejével ennyit el tudtunk érni, akkor a jövőnk ügyében is derűsen, bizakodóan tekinthetünk a magyar nemzet következő korszakai felé. Ezért a magyar emberek emelt fővel, tiszta szívvel kérhetik: Isten, áldd meg a magyart! Hiszen egyedül Istené a dicsőség, soli Deo gloria” – fogalmazott.

A háznagy idézte Széchenyi Istvánt, aki szerint a nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik. Azt mondta, a politikus ezzel máig érvényesen mutat rá arra az igazságra, hogy egyetlen nemzet sem lesz boldogabb mások jóindulatára várva.

Szavai szerint környezetünkben sok helyen még mindig él az a törekvés, amely el akarja feledtetni velünk, hogy mi egy közösség vagyunk, közös a történelmünk, közösek az érzéseink, a dalaink és a táncaink.

A háznagy úgy vélekedett, hogy magyarság gyengítése mint cél máig ott van a magyar állam fennhatóságán kívül rekedt magyarokon. Sokszor egy zászló használata, egy jelkép miatt kell védekezniük azoknak, akik bátran vállalják magyarságukat. Azt mondta:

A magyarságnak ma nem közvetlenül az élete van veszélyben, de egyes országokban az anyanyelv kitagadásának törekvéseivel, a jelképek és hagyományok eltörlésének programjával, a tanulási lehetőségek visszaszorításával akarják kétségbe vonni múltját és összetartozását.

Ez a magyarok összetartozásának ünnepe, amely „átfogja szinte a teljes földgolyót, mert szétszóratásunk a nagyvilágban már több mint egy évszázada tart, megsebezve bennünket, rongálva életerőnket, próbára téve megmaradásunkért folytatott küzdelmünket” – emelte ki a politikus.

Bár vannak, akik alábecsülik a hagyománytisztelet és a nemzeti összetartozás erejét, a magyaroknak ez erőt ad, segít túlélni a nehéz korszakokat – hangsúlyozta Mátrai Márta.

A koncerten a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara, valamint a Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) is közreműködött. Szólistaként Kovácsházi István tenor lépett fel. Vezényelt Ménesi Gergely.

Felcsendült Erkel Ferenc Ünnepi nyitány, Liszt Ferenc Hungaria, valamint Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című műve.

Borítóképünkön a Határok Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott ünnepi koncerten az Országház Kupolacsarnokában 2018. június 3-án.

MTI Fotó: Mónus Márton