Nemzetpolitika

2018.02.17. 22:53

Potápi: minden vegyes házasságban született gyermeknek kell magyar oktatás

A kormány célja, hogy minden vegyes házasságban született gyermek járhasson magyar bölcsődébe, óvodába, különben „elvesznek” a magyarság számára – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Budapesten, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett családi napon.

Az Országházban tartott konferencián a magyar kisebbség helyzetét és a megmaradás lehetőségeit vitatták meg határon túli szervezetek vezetői.

Óvodák és vállalkozások

Potápi Árpád János hangsúlyozta, a fogyás ellenére 15-16 milliós magyar nemzetről beszélhetünk, ebből az országhatáron túl, a Kárpát-medencében él 2-2,5 millió magyar, és ugyanennyi a világ más tájain.

Hozzátette, a kormánynak fontos, hogy a határon túli magyarok megőrizzék magyarságukat, ezért támogatják a határon túli magyar régiók egészségügyi intézményeit, többek között szeretnék kiterjeszteni a védőnői hálózatot az egész Kárpát-medencére. Az óvodafejlesztési programról azt mondta, az első átadások megtörténtek, a „nagy bumm” 2018-2019-ben várható.

Az államtitkár elmondta, támogatják a magyar vállalkozásokat is. Egy átlagos határon túli magyar kisvállalkozó ugyanis 90 százalékban magyar embereket foglalkoztat, környékbeli magyar üzletemberekkel alakít ki üzleti kapcsolatot, és elsősorban magyar cégekkel üzletel.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a népesedésért és a családokért (KINCS) vezetője arról beszélt, január 1-je óta igényelhetik a határon túliak is az anyasági támogatást és a babakötvényt. Az anyasági támogatás egyszeri, 64 125 forintos támogatás, amelyet az eltelt másfél hónapban több mint ezren igényeltek, ez felülmúlja várakozásaikat – mondta.

Hozzátette: a legtöbb, 823 igénylés a Kárpát-medencei magyar területekről érkezett – ebből 605 Romániából -, de igényelték Iránból és Új-Zélandról is. A babakötvény egyszeri összege 42 500 forint, amely az infláció felett 3 százalékkal kamatozik.

A kárpátaljai nemzetrész van a legnagyobb veszélyben

Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári szervezetének elnöke arról beszélt, ez a nemzetrész van a legnagyobb veszélyben, a kelet-ukrajnai konfliktus után megerősödtek az asszimilációs törekvések az országban. Rámutatott: a múlt ősszel elfogadott oktatási törvény a kárpátaljai magyar közoktatás kivégzéséről szól. Véleménye szerint ez pedagógiai kérdés, amelyre politikai választ adtak Ukrajnában, és megköszönte a magyar kormány fellépését az ügyben.

Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, 17-18 ezer kárpátaljai magyar dolgozik és 2000-2500 diák tanul külföldön. A munkaerő-migráció 50 százaléka Magyarországot tekinti célországnak, 30 százalék indul Csehországba.

Felhívta a figyelmet arra, az erős anyaországi nemzetpolitika a határon túli nemzetrészekben is erős identitást eredményez, a gyenge pedig gyengét. Szavai szerint az anyaország nem csak morálisan, de anyagilag is segíti a kinti magyarokat. Magyarországtól oktatási-nevelési támogatást 21 ezer család kap a magyar iskolába beiskolázott gyermekek után, gyermekétkeztetési támogatásban csaknem ötezer gyermek részesül.

Gazdaságélénkítés a Felvidéken is

Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke felhívta a figyelmet arra, ha a felvidéki magyarság elhiszi, hogy a továbbiakban csak akkor erősödik, ha nyelvet vált, akkor az asszimiláció felgyorsul. Kitért arra, a felvidéki magyarság tábora 430-450 ezres, de a magyar nemzetiséget bevallóknál többen beszélik a nyelvet, ugyanis sokan nem vállalják bátran magyarságukat, tartva a hátrányos következményektől.

Szólt arról is, hogy tavaly 58 felvidéki magyar óvoda újult meg a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban, és a tervek szerint további 95 óvodával erősödhetnek. Kiemelte, hogy a gazdaságélénkítő program a Felvidéket is elérte, és hiszik, hogy ezáltal is „erősödik a szövet, ami megtartja a felvidéki magyarságot”.

A kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatását kérik az erdélyiek

Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezető-helyettese arról beszélt, jogbiztonság, gazdasági biztonság és kisebbségi biztonság kell ahhoz, hogy a kisebbség megmaradjon. A jogbiztonságról szólva azt mondta, Romániában jelenleg nem törvényeket, hanem igazságszolgáltatást használnak arra, hogy a kisebbségi jogokat elvegyék, ugyanakkor azonban néhány kérdésben – mint a marosvásárhelyi iskola újraalapítása – tudtak „előrelépni”.

A frakcióvezető-helyettes kiemelte a gazdaságélénkítő program jótékony hatását, a kisebbségi biztonságról pedig azt mondta, ahol a kisebbség többségben van, ott biztonságban érzik magukat, de ahol szórványban, kisebbségben vannak, a nacionalista hangulatban a kisebbségi biztonság sérülhet. Ugyanakkor fontosnak nevezte a diszkriminációs tanács működését.

A politikus a hallgatók támogatását kérte a Minority Safe Pack európai polgári kezdeményezéshez, hogy április 3-ig összegyűljön az egymillió támogató aláírás és európai jogvédelmet tudjanak szerezni az őshonos kisebbségeknek.

A konferencián Zámbori Soma színész és felesége, Fazekas Rita mediátor, a Házasság hete „arcai” tizenhárom – jubiláló – házaspárnak adták át az emléklapot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában