Elszabadultak az európai lakossági tarifák, a hazaiakat visszatartotta a fék

Augusztusban kilőttek a rezsiköltségek abban a 33 európai fővárosban a júniusi és a júliusi viszonylagos enyhülés után, amelyet az Energie-Control Austria, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a VaasaETT bevon a rendszeres vizsgálatába. Magyar szempontból azért kiemelkedő fontosságú ez a hónap, mert ekkortól szűkült a kedvezményes hatósági ár igénybevételére vonatkozó jogosultság.

Esett is a hazai átlagtarifa

Ismét Budapesten volt (lényegében egész Magyarországon) az uniós fővárosokon belül a legalacsonyabb az áram bruttó ára a lakosság számára, ennél csak a nem uniós Belgrádban és Kijevben került kevesebbe. Érdekesség, hogy a hazai tarifa úgy lett 9,36 eurócent kilowattóránként, hogy 2 százalékkal még csökkent is a termékösszetevőjének áresése miatt. (A július egységár 9,75 eurócent volt.) 

 (Brüsszelben és Tallinnban 26, Amszterdamban 22 százalékos volt az emelkedés.) A legmagasabb átlagárat Londonból és Koppenhágából jelezték, a londoniak majdnem hétszer, a koppenhágaiak majdnem hatszor többet fizetnek az egységnyi áramért mint a budapestiek.

Vásárlóerőparitáson számolva sem mindegy

Persze, sok európai országban többet is keresnek, mint Magyarországon. A vizsgált bruttó végfelhasználói lakossági árak vásárlóerő-paritáson (PPS) történt összevetése alapján Budapest még mindig a legkényelmesebb helyzetű fővárosok közé tartozik, a 15,94-es PPS értékénél csak a belgrádi, a vallettai (Málta fővárosa), a berni és az oslói alacsonyabb. Júliusban még csak Belgrád és Valletta áram-PPS-e volt alacsonyabb. 

Ugyanakkor, mint korábbi közleményeiben a MEKH rendre felhívta a figyelmet: „a vásárlóerő-paritáson mért árak nem a fogyasztók jövedelmi helyzetével korrigálják a nominális árakat, hanem gyakorlatilag az egyes országok árszínvonalának uniós átlagos árszínvonaltól való eltérésével. Ez a korrekció a fővárosokra kalkulált végfelhasználó árakat gyakorlatilag az országos árszínvonal tükrében értékeli. Ennek megfelelően egy magas nominális végfelhasználói átlagár (például Koppenhágában) egy relatíve magas fogyasztói árszínvonalú országban vásárlóerő-paritásra átszámítva már jóval olcsóbb. Természetesen, amennyiben az uniós átlagos árszínvonaltól elmarad az országos árszínvonal, úgy a vásárlóerő-paritásos ár alakul magasabban (például Budapesten).”

A gáz nagykereskedelmi ára magas 

A magas kiskereskedelmi árak az extrém magas nagykereskedelmi árakat tükrözik az elemzés magyarázata szerint, amit az ellátás folyamatosságának csökkenése, a gáztárolók töltése miatti keresletnövekedés és az orosz szállítások elakadásától való félelem táplált. Az uniós tárolók átlagos töltöttsége szeptember 24-én 87,41 százalék volt a GIE adatai szerint, míg a magyarországi 71,68 százalékos. A hazai adat csak látszólag mutat elmaradást az unióstól, a magyarországi tárolókapacitások ugyanis nagyobbak az országok gázigényére történt vetítés alapján. 

A teljes cikk ITT olvasható.