Újabb magyar húsipari vállalatok exportálhatnak Szingapúrba

Sikerült megállapodni Szingapúrral, hogy azon a 18 húsipari vállalaton felül, amelyek már rendelkeznek exportengedéllyel, öt újabb cég exportálhasson az ázsiai országba – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a közmédiának.

A tárcavezető a szingapúri kereskedelmi és ipari miniszterrel folytatott tárgyalásáról beszámolva kifejtette: Szingapúr és Magyarország a kölcsönös tiszteletre helyezi kül- és a külgazdasági politikáját.

Jó, hogy vannak olyan országok, „amelyek nem a másik kioktatásával vannak elfoglalva, hanem elfogadjuk azt, hogy kinek-kinek a saját történelme, kultúrája, társadalma határozza meg politikai és társadalmi berendezkedését, és ahelyett, hogy egymás kioktatásával foglalkoznánk, értelmes dolgokkal múlatjuk az időt, például gazdasági megállapodásokat kötünk”

- fogalmazott.

Hangsúlyozta: Szingapúr egyre fontosabb szerepet játszik nemcsak a magyar, hanem az európai uniós külgazdasági stratégiában is.

Hosszú tárgyalások után két hete Brüsszelben aláírták az EU és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amely Magyarország számára jó hír, hiszen „mi versenyképes külgazdasági struktúrával rendelkezünk”

- mutatott rá Szijjártó Péter. Hozzátette: a magyar export GDP-hez mért aránya bőven 80 százalék felett van, tehát minél kevesebb akadály van a világkereskedelemben, „nekünk az annál jobb”.

Megjegyezte: remélhetőleg az Európai Parlament gyorsan ratifikálja a megállapodást, és ez újabb lehetőségeket nyithat a magyar cégeknek.

Szijjártó Péter közölte: a magyar parlamentnek azt javasolják, hogy az EU és Szingapúr közötti beruházásvédelmi megállapodást gyorsan tűzze napirendre.

Mint mondta, Szingapúr fontos szerepet játszik a magyar élelmiszeripari kivitelben, és sikerült megállapodni arról, hogy azon 18 húsipari vállalaton felül, amelyek már rendelkeznek exportengedéllyel, öt újabb húsipari cég kapja meg az engedélyt.

Most már nemcsak a kacsa-, a liba- és más baromfihúsokat tudják exportálni Szingapúrba, hanem a nyúl- és a marhahúsra is megkapták az engedélyt – mondta a miniszter, hozzáfűzve: a magyar mangalicahús iránti kereslet dinamikusan nő Szingapúrban.

Szijjártó Péter kiemelte: azért fontos, hogy megállapodtak, mert a madárinfluenza és a sertéspestis vonatkozásában Szingapúr az úgynevezett regionalizáció elvét alkalmazza, vagyis egy-egy ilyen betegség kitörését követően nem a teljes országra, hanem csak az érintett régióra rendeli el az importkorlátozást, ami óriási előrelépés a magyar húsipari vállalatoknak.

Szingapúrban úgy tekintenek Magyarországra, „mint egy kifejezetten pragmatikus, a józanész talaján álló országra”, mint egy olyan országra, amely a gazdasági és pénzügyi fegyelmezettségével elérte, hogy alacsony adókulcsaival vonzó célpontja legyen a beruházásoknak – tette hozzá.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy megegyeztek: az ENSZ-ben kölcsönösen támogatják egymás jelöltjeit a különböző pozíciókra.