Már csak kondenzációs gázkazánt szerelhetünk fel

Lapunk kérdésére Varga Ivett, az E.ON kommunikációs munkatársa elmondta, az elmúlt évtől kismértékben megnövekedett az érdeklődés a kazáncserékkel kapcsolatban, de nem tapasztaltak ugrásszerű változást a felülvizsgálatra beadott tervek számában. A július 1-je előtti időszakban a beadott tervek között kismértékben megnövekedett azok aránya, amelyeknél még éltek a régi típusú kazán üzembe helyezésének lehetőségével. Jó hír a társasházi lakásokban élőknek, hogy 2018-ig nem kötelező kondenzációs kazánt venniük, ha meglévő kéményes kazánjuk felmondja a szolgálatot. Ez kizárólag azokra a társasházi lakásokra vonatkozik, amelyekben gyűjtőkémények vannak, azaz egy kéménybe több készülék is csatlakozik. A szabályozás enyhítésének oka, hogy társasházi közös kéményekbe nem telepíthető egyszerre szabad égésterű és kondenzációs működésű gázkazán. Ezért még találkozhatunk a forgalmazóknál nyílt égésterű gázkazánokkal, illetve a gyártók engedélyt kaptak egyes készülékek meghosszabbított gyártására is. Éppen ezért kazánvásárlás előtt érdemes kikérni a szakember tanácsát.

Ha kiderül a simli, az olcsóbb megoldás lesz a drágább

Olcsóbban és gyorsabban is megúszhatjuk a készülékcserét, amennyiben találunk olyan szakembert, aki „feketén” szereli be az új gázkazánt. A munka megrendelése előtt azonban nem árt, ha mérlegelünk, hogy mennyi a megtakarítás, illetve milyen kockázatot vállalunk. Hiába van meg a számlánk a kazánról – ha az üzembehelyezést nem dokumentálták, illetve nem regisztrált szakember végezte el a munkát –, probléma esetén nem tudjuk érvényesíteni a jótállást. Tehát, a javítás költségeit is fizetnünk kell, illetve a legrosszabb esetben új kazán vásárlása is felmerülhet. Az elvégzett munkára – számla hiányában – szintén nem vállal garanciát a szerelő.

Ha a „fekete” megoldást választjuk, akkor a szolgáltató felé sem tudunk elszámolni az új készülékkel. Varga Ivett, az E.ON kommunikációs munkatársa elmondta, ha ellenőrzés, vagy mérőcsere alkalmával fény derül ilyen szabálytalan kivitelezésre, készülékcserére, akkor akár a gázkazán szolgáltatásból való kizárására is sor kerülhet.

– A készülék cseréje esetén gáztervet kell készíttetni, amelyet a mérnökkamaránál regisztrált gáztervező készíthet el, s ezt az E.ON-hoz kell benyújtani felülvizsgálatra. Ezt követően kerülhet csak sor a kivitelezésre – hangsúlyozta a szakember.

Hosszú távon

A sima készülékcseréhez mérhető több százezer forintos felár belátható időn belül nem is térül meg, sőt, ahhoz is szerencse kell, hogy a kazán várható élettartama alatt behozza a pluszköltséget. Egy sima kazáncsere átlag 200 ezer forintból megúszható, míg a kondenzációs készülékre a járulékos tételekkel együtt ennek a többszöröse is lehet. Ezzel a több százezer forintos plusszal szemben áll a 10–30 százalékkal alacsonyabb gázfogyasztás jelentette nyereség. Ez a megtakarítás azonban több mindentől függ, a régi és az új rendszer karbantartottságától, a régi készülék hatásfokától, a szabályozástól. Egy évi 250 ezer forintos gázszámlánál a megtakarítás 25–75 ezer forint, vagyis 10-20 év közötti megtérülési idő várható.

Mennyibe kerül?

A szakemberek szerint az új kondenzációs kazán beszerelésekor több tényezővel is számolnunk kell. Az első a tervezés és engedélyeztetés költségei, illetve a hatósági díjak. Emellett a legköltségesebb tétel a kondezcáiós kazán, a legolcsóbb fajták is 220 ezer forinttól kezdődnek akciós áron, de inkább 300 ezer forinttal kalkuláljunk. Szintén jelentős tétel az új béléscső, ez átlag tízezer forint méterenként. A fűtéscsövek és a kazán közötti csatlakozási pontok átalakítása már olcsóbb, de ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, csakúgy mint a munkadíjat, amelyek együtt több tízezer forintot jelenthetnek.