Mit ér az orvos szava?

– Gyakorlati példákon mutatják be a medikusoknak, hogy miként működhetnek majd még jobban orvosként. Vagyis léteznek tökéletes viselkedésminták?
– Inkább csak helyzeteket elemzünk, ajánlásokat adunk, melyeket mindig az emberhez, az esethez kell igazítani. A hallgatók elméleti tudásának a beteggel való kapcsolatban kell érvényre jutnia. Éppen ezért rendkívül színes a tananyagunk, talán érzékeltet belőle az is valamit, hogy három nyelven, magyarul, angolul és németül zajlik az oktatás, oktatóink közt pedig orvos, pszichológus, biológus, filozófus, szociológus, kommunikációs szakember, történész és fizikus is van.

– Akinek valamilyen baja van, annak az orvos az Isten. Mégis külön képezni kell az orvosokat a beteg bizalmának elnyerésére?
– A valóságban ez az „isteni” szerep egyáltalán nem érvényesül. Egy friss nemzetközi kimutatás szerint a betegek 90 százaléka nem tartja be teljesen a gyógyszer szedésére, a terápiás kezelésekre vonatkozó utasításokat. Tehát valamit nem hisznek el az orvosnak, vagy nem értik meg az állapotukra, gyógyulásukra vonatkozó információkat. Így az orvos kommunikációs készsége és empátiája komoly szerephez jut a gyógyító folyamatban.

– Lehet azt tanítani, hogy miként viselkedjen valaki a kollektívában?
– Nincs ideális minta, mindenkinek magának kell megalkotni a működési modelljét. Elméletben sok mindenre felhívhatjuk a figyelmet, de a leghatékonyabb az, amit a klinikus kollégáktól a gyakorlatban látnak a  hallgatók, a betegágyak mellett.

– A tananyag megismerésén túl miben kérhetnek még segítséget az intézettől a diákok?
–  Létezik egy egészségpszichológiai konzultációs szolgálatunk, mely három nyelven nyújt segítséget a mindennapi stresszes helyzetek megoldásához a hallgatóknak. Hasonlót egyébként csak a legszínvonalasabb nyugati és tengerentúli egyetemeken működtetnek.

– Az intézményvezetésen túl elismert kutató is. Mivel foglalkozik most?
– Egy nemzetközi vizsgálatban azt elemezzük, hogy a külföldön tanuló diákok egészségmagatartása miként változik az új környezet hatására. A nálunk tanuló német hallgatókról például kiderült, hogy sokat romlanak az étkezési szokásaik, alkalmazkodnak a magyaros ételekhez.

– Igaz, hogy szabadidejében nagy világutazó?
– Elsősorban a férjem az, de én is nagyon szeretem az olyan országokat, ahol kiléphetek a komfortzónámból. Kedvelem a jól szervezett, jól működő, elégedett és mindennek tudatában is lévő közösségeket. Vonnegut egyébként ezt úgy fogalmazta meg: „Óriási pazarlás az, ha úgy vagyunk boldogok, hogy észre sem vesszük.” Ilyennek láttam például az ausztrálokat, de a Távol-Keleten kevésbé gazdag országokban is érdemes keresgélni.

Orvos-szociológus intézményvezető

Prof. dr. Füzesi Zsuzsanna Pécsett született 1954-ben. A Leő­wey Gimnáziumban érettségizett, diplomáit a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, valamint az ELTE szociológia szakán szerezte. Végzése óta az orvoskar a második otthona, miközben mintegy 25 éven át a Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézetének is tudományos igazgatója volt. Jelenleg az ÁOK Magatartástudományi Intézet vezetője. Férje, dr. Szilágyi András professzor a Kaposi Mór Oktató Kórház Szülészeti- Nőgyógyászati osztályát vezeti. Két felnőtt gyerekük, Judit és András jogászok, unokáik Ádám és Dániel.