Kétezer szavazat érkezett, Páva válaszolt

A bama.hu és a Dunántúli Napló új közös kezdeményezésének köszönhetően Ön is beleszólhat abba, hogy mit írjon meg az újság. A "Mi legyen az újság?" keretein belül egyrészt témákat javasolhat, másrészt szavazhat a beküldött témákra. Ebben az új, olvasókkal közös szerkesztőségi rendszerben három felvonásra, három körre tagolódik a téma feldolgozásának folyamata: olvasói témafelvetésre, olvasói szavazásra és szerkesztőségi munkára.

Legutóbb az kértük olvasóinktól küldjék el nekünk Páva Zsolt polgármesternek szánt kérdéseiket, amiket megszavaztatunk, és a három legnépszerűbb kérdést feltesszük a pécsi önkormányzat vezetőjének. Rengeteg kérdés érkezett, ebből szerkesztőségünk tizet emelt ki, ezekre összesen kétezer szavazat érkezett, a végeredményt és Páva Zsolt válaszait itt láthatják. A maradék hét felvetés és a szavazásra nem bocsátott kérdések sem maradnak költőiek, ezek nagy részét lapunk munkatársai a jövőben fel fogják dolgozni cikk formában.

1. Sikeres az a város, ahol a munka hiánya miatt a lakosság 1990 és 2015 között 25.000 fővel (-15%) csökkent? Mit tesz, hogy ez változzon? - 395 szavazat

Egy település sikerességét nem lehet pusztán a lélekszámának alakulásán lemérni, főként ha egy település lélekszáma – értem itt a bányákat – nem feltétlenül természetes módon duzzadt fel a múltban. Ezzel együtt tény: kelet-közép-európai jelenség, hogy a települések, országok lélekszáma folyamatosan, súlyos milliókkal csökkent az elmúlt évtizedekben az egész térségben. Magyarország népessége a kérdésben jelzett időintervallumban is közel 600.000 ezer fővel csökkent. E demográfiai trendektől Pécs sem tudja magát komolyabb mértékben függetleníteni. A tendencia megfékezése érdekében a kormány és a városvezetés minden erejével a gyermekvállalás ösztönzésére, anyagi megbecsültségének emelésére és a munkahelyek megteremtésére fókuszál, hogy az emberek számára jól fizető, sok területet felölelő álláshelyek szülessenek. Pécsett is ez utóbbi történik jelenleg.

2. Mi lesz a Corso Hotel előtti beton-térrel, valamint a 6-os úton vele szemben a bekerített résszel, és az IH előtti gödörrel? - 380 szavazat

Mindhárom terület – amelyek után egyébként extra adót kell fizetni - magánkézben van, azokat a szocialista városvezetés idején bocsátották áruba. Sajnos elődeink rossz szerződéseket kötöttek, mert nem követelték meg a fejlesztések záros határidőn belül történő megvalósítását a vevőktől. Ma figyel arra az önkormányzat, hogy ha értékesít is területeket, azokat garanciákkal tegye csak meg. Ez történt például a közelmúltban a Hauni telekértékesítése kapcsán. Egyetértek a kérdés felvetőjével abban, hogy hibát követtek el a szocialista városvezetés idején, amikor úgy adták el a területeket, hogy nem kérték azok mielőbbi fejlesztését. Mivel a telkek magánkézben vannak, így a sorsukról az érintett ingatlanok, területek gazdái tudnak beszámolni. Az önkormányzat hatósági úton tud gondoskodni a parlagfűmentesítés, a rendezett környezet kapcsán. Ezt meg is tesszük folyamatosan.

3. Amikor az építményadót Pécsen bevezették, arra hivatkoztak, a felhalmozott adósság miatt ez szükséges. Adósság megszűnt. Az adó? - 371 szavazat.

A kérdésfeltevés hibás, hiszen az építményadó nem az adósságok törlesztését szolgálta és szolgálja. Az más kérdés, hogy a szocialista városvezetés idején kivetett építményadó behajtását miért nem hajtatták be megfelelően az előző városvezetések, miközben eladósították Pécset. Az építményadó, ahogy más helyi adók is, a város működésének egyik alapvető forrásoldalát jelentik. A város teljes éves bevételének 17 %-át adják a helyi adók, összesen 11 milliárd forintot. Az építményadó pedig az összes helyi adóbevétel 28 százalékát jelenti, azaz 3,1 milliárd forintot. Az adóból többek között a buszközlekedést modernizáltuk, fejlesztjük az egészségügyi szolgáltatásokat, felújítjuk az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket.  Ebből is látszik, hogy mekkora szükség van a város működése szempontjából a helyi adókra. Polgármesterként ezzel együtt vallom, hogy – ahogy azt tettük, tesszük is - a helyi adók csökkentésén kell dolgoznunk. Ez azonban nem vezethet ahhoz, hogy a város működőképessége sérüljön, veszélybe kerüljön. Az utóbbi években éppen ezért a város teljesítőképességének megfelelően folyamatosan csökkentettük az építményadót is, s amennyiben a lehetőségek megadják, így fogunk eljárni a jövőben is különösen kedvezve a hátrányosabb helyzetben élőknek, rászorulóknak, nyugdíjasoknak, kis lakások tulajdonosainak.

Ma megkezdjük a „Mi legyen az újság?" következő körét. Az előző fordulókban számos sporttémájú kérdést fogalmaztak meg olvasóink, ezért úgy döntöttünk, ezúttal a baranyai sportélet kapcsán várjuk a felvetéseket. Kérdéseiket mától a bama.hu-n tehetik fel a "Mi legyen az újság?" modulban.