Visszautasították a vádakat a kutatók

– Érthetetlen volt számomra a cikk, hogy kutatókat, minket támadnak, s hogy valós kritikai, oknyomozó újságírás helyett, amelyet tisztelek és fontosnak tartok, vádaskodó, személyeskedő irányba fordultak – mondta lapunknak dr. Tarrósy István, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője, a bölcsészkar docense.

Az afrikanisztikával, geopolitikával, migrációval több mint tizenöt, nemzetközi kapcsolatokkal több mint húsz éve foglalkozó pécsi kutatót amiatt kerestük, mert a hivatkozott terjedelmes cikkben őt és több doktorandusz hallgatóját, s több, Fekete-Afrikával kapcsolatos kutatásukat állítják pellengérre.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Tarrósy István szemináriumot tart a tanzániai Dar es-Salaam Egyetem Fejlődéstudományok Intézetében a magyar–afrikai kapcsolatokról
[/caption]

A cikk azt sugallja, hogy az MNB-s Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány, a PAGEO azért támogathatott több pécsi kutatási projekteket, mert az alapítványnál és a hozzá kapcsolódó kutatóintézetnél is pécsi, vagy Pécsett végzett emberek ülnek vezető pozíciókban – ők ezt lapunknak nyilatkozva határozottan visszautasították.

Tarrósy azt mondta, szerdán érkezett meg legutóbbi kelet-afrikai kutatóútjáról, amelyet értékesnek és sikeresnek tart. S amelyet a korábbi pályázati projektjeikez hasonlóan mindvégig dokumentált, s részletesen elszámol majd ezzel is.

Gazdasági kapcsolatokat is segíthet

Egyetemi tanulmányai kezdete, 1993 óta folyamatosan ír és nyer el hazai és nemzetközi pályázatokat az általa kitalált projektekhez, kutatásokhoz, amelyeket külső források nélkül nem lehetne megvalósítani, közölte dr. Tarrósy István.

Mint fogalmazott, Magyarországon a kutatói szektornak kevés a pályázati lehetősége, így, amikor megnyílt egy új ablak, a PAGEO Alapítványé, pályázott, nyílt, nyilvános kiírásra, magas színvonalú, értékes kutatási és egyéb programokkal. Több projektjét támogatták, de volt néhány olyan is, amit elutasítottak.

Mindig csak arra kér pénzt, ami egy adott kutatáshoz szükséges, az egyes tételek tényleges vagy várható árait előre feltüntetve. Minden nyertes pályázati projektjét megvalósította, azokkal rendre elszámolt az elmúlt 23 évben, s a kiírók mindig mindent rendben találtak.

Kérdésünkre azt mondta, dönthetett volna úgy is, hogy nem pályázik MNB-s alapítványhoz. Ő viszont pályázott, amiatt, mert reményei szerint a társadalomnak hasznos, akár nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is elősegítő kutatásokat végez.

Külföldön nem támadják, hanem kifejezetten nagyra tartják azokat a kutatókat, akik képesek pályázatokat elnyerni, terepmunkára mennek, s hallgatóik kutatásait is segítik.

Célja, hogy a pályázatokon megszerzett tudást széles körben átadja, szakmai lapokban közzétett cikkekben, könyvekben, az egyetemi oktatásban, a médiában, illetve iskolákban, művelődési házakban folytatott beszélgetésekben, ismeretterjesztő előadásokban.

Jelentősen szűkültek a források

Tóth Kálmán professzor, a Pécsi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese kérdésünkre elmondta, hogy 2012-től megszűnt a felsőoktatási intézmények normatív kutatási támogatása. A nagyobb egyetemeken a helyére lépő kutatóegyetemi forrás csak a korábbi támogatási összeg töredékét, a PTE esetében a negyedét teszi ki. Jövő évtől várható, hogy ez az intézményi kutatási támogatási forma is megszűnik, s helyébe az úgynevezett kiválósági centrumok támogatása lép. Erről azonban részletes információval még nem rendelkeznek.