2016.04.10. 18:32
Új kártevők pusztítják a növényeket
Nemcsak a globális felmelegedés, de a szabad termékáramlás is oka annak, hogy egyre több, hazánkban nem honos kártevő pusztítja növényeinket – nem könnyű a védekezés ellenük.
Egyre több, korábban hazánkban ismeretlen kártevő okoz gondot erdőkben, termőföldeken, kertekben. Az ok a globális felmelegedés, illetve hogy uniós tagságunk révén a zöldségek és gyümölcsök szabadon áramolnak hazánkba – az ellenőrzés hiánya sok faj, ezenfelül kártevő gombák, baktériumok behurcolására ad lehetőséget.
Mint azt Tóth Béla, nyugalmazott növényvédelmi zoológus kérdésünkre elmondta, az időjárás változásának hatására egyértelműen növekszik a növényi kártevők északi irányú vándorlása. Véglegesen megtelepszenek hazánkban is olyanok, amelyek korábban csak átmeneti jelleggel vagy nem károsítottak. Évente két-három nem honos faj is „gazdagíthatja” faunánkat.
Az invázió növekedéséhez hozzájárul a természetes ellenségek hiánya vagy kései megjelenése is. A felmelegedésnek betudhatóan ez idáig húsz-harminc új rovar kártevővel gyarapodtunk – kemény ellenségek, hisz korábbi élőhelyükön sem volt átütő védekezési megoldás, így kellő ellenálló képességgel érkeztek.
Az uniós szabad termékáramlásnak is köszönhetünk kártevőket. Ilyen például a gyapottok bagolylepke, ami veszélyes sok egyéb mellett a paprikára, paradicsomra, kukoricára is. A gesztenyelevél aknázómoly a vadgesztenyefákat teszi tönkre: Baranyában is tetten érhető több helyen a jelenlétük. A Mohácsi Történelmi Emlékhelynél, a görcsönyi kastélyparkban vagy Pécsett a Sétatéren. Az utóbbi esztendőkben egyre több helyen gondot okozó spanyol csiga, ami gyakorlatilag mindent rág, ami az útjába kerül, szintén a szabad termékáramlás hozadéka.
Délről jöttek, könnyen áttelelnek
A téli havazás hiánya, valamint az alacsony hőmérséklet tartós elmaradása a kártevő mennyiségére alig van hatással. A melegkedvelők közül a legellenállóbbak áttelelnek. A madarak sem jelentenek veszélyt, hisz azok mindenütt találnak táplálékot, nincs szükségük arra, hogy a fák ágain, kérgük alatt, résekben telelő atkák, levéltetűtojások, lombrágó hernyók után kutassanak. Atka, tripsz, kabóca, ormányos bogarak, poloskák – ezek mind délről érkeztek, és egyre több kárt okoznak.
Hatékonyabb ellenőrzés kellene
Szakemberek szerint a növényi kártevők kiszűrése az ellenőrzés újbóli bevezetésével lenne megoldható, így a banánnal, naranccsal, paprikával, paradicsommal stb. együtt nem érkeznének be ezek az országba. A fertőzött termékeket nem szabadna beengedni. Felügyelőszolgálatra, illetve a növényegészségügyi rendeletek betartásának fokozottabb ellenőrzésére lenne szükség.
Permet helyett
Az unió meghatározza a növényvédő szerek összetételét: kevesebb méreganyagot tartalmazhatnak, mint korábban, kisebb a hatékonyság is. Az egyoldalú növényvédőszer-használat se tesz jót. A hatástalan készítmény kiválasztása, a rossz technológia, a nem megfelelő időzítés mind korlátozzák a hatékonyságot. Az is gond, hogy ritkán alkalmazunk hasznosélőszervezet-kímélő anyagokat, így elveszítjük természetes segítőtársainkat. Permetezés helyett ki lehetne várni azt az időt, mire a kártevők természetes ellenségei támadásba lendülnek.