Balogh Edina szerint Baranya sikere is kell Pécsnek

– Kémesen nevelkedett, de jó ideje Pécsett él, a legtöbben onnan ismerik, hogy ön szervezi a havonta egyszer jelentkező belvárosi alkotói piacot. Milyennek látja most Pécset?

– Mindig is szerettem. Ide jártam középiskolába és kollégiumba, majd egyetemre, mára többet éltem itt, mint falun. Azt az életet is kedvelem, de Pécs olyan város, hogy nem tudom elképzelni, hogy másutt éljek. Nem lényegtelen ebben, hogy Baranya megyeszékhelye, ami talán a legcsodálatosabb megye. Sajnos még sincs baranyai összefogás a turizmusban, pedig a megye együtt lehetne sikeres. Pécsett minden adott ahhoz, hogy teljes életet éljünk, s mégis minden elérhető közelségben van. Ha pedig valami olyan kellene, ami még sincs meg, vagy van egy jó koncert a fővárosban, azért évente két-három alkalommal el lehet menni. Ma nehéz és könnyű is Pécsett élni.

– Mit ért ezen?

– A legnagyobb probléma – ezt mindenki tudja – az elvándorlás és a munkanélküliség. Az nagyon nem jó, hogy a barátaim egy jó része nem él idehaza, ez egy generációs sokk is, ám még nagyobb gond, hogy jó néhányan haza sem akarnak jönni. Önmagában azzal nincsen baj, hogy világot látnak, sőt. A gond az, hogy sokan kényszerből mentek, s hogy nem kérnek többet az országból, pedig jobbá tehetnék, ha hazajönnének a megszerzett tudással. Ugyanakkor azzal, hogy ennyi ember elment, űr is keletkezett idehaza, Pécsett is, amit be lehet és be kell tölteni, s ez lehetőség az itt maradt fiataloknak.

– Nem látom a „betöltést”, inkább csak az űrt. Sőt, sokak szerint ez a mindennapokat is beárnyékolja. Vitatja?

– Látom, látjuk a problémákat, sőt a bőrünkön érezzük. A kivándorolt fiatalok potenciálisan mind a mi vendégeink, s jó szakembert már alig lehet találni. Ehhez képest Pécsett széthúzás van, de legalábbis az együttműködés hiánya látszik. Város a városban az egyetem, és város a városban a Zsolnay-negyed. A Pécs és az egyetem közti kooperációs ötletekből csak kevés valósult meg, a legélőbb dolog az, hogy a külföldi fiatalok elköltik itt a pénzüket. A belváros még mindig nem működik jól, a bérleti díjakon azonban ez nem érződik. Ipari parkból papíron kettő van, de ipar szinte nincs, pedig szükség lenne rá. Jó lenne nagy foglalkoztató is, de én a kis családi gazdálkodásokban hiszek.

– Pécs nem a mezőgazdaságáról híres. Hogyan lenne ebből itt jövő?

– Ahhoz, hogy Pécs sikeres legyen, a mostaninál jóval lendületesebb Baranya kellene. Ha a megye nem prosperál, nem fognak idejönni befektetők sem, sőt elriadnak, amit a mai mutatók és tendenciák alapján el is hiszek. Ugyanakkor erre nem lenne akkora szükség, ha a megyében jól működne a mindennapi élet, ha a baranyaiak jól élnének. Ám arra ők még annyira sem számíthatnak, hogy majd jön valaki, aki munkát hoz, mint a pécsiek. Abból kell tehát építkezni, ami adottság, s ez a mezőgazdaság. Egy erős, családi gazdaságokra, termelőkre építő megyei gazdaság megalapozhatná újra a feldolgozóipart is, s annak már vannak hagyományai a megyeszékhelyen – sőt központi elhelyezkedése erre fel is jogosítaná. Mindemellett a megyében élők Pécsett mennek moziba, színházba, koncertre stb., hétvégén itt kapcsolódnak ki, s ha jól élnek, többször jönnek, többet költenek.

Egy törökfürdő igazán ideillő lenne

A reptérről sokan úgy gondolják, nincs értelme, csak viszi a pénzt, pedig akár e formájában is használható lenne egyes utasszállító gépeknek, céges feladatokra, kis családi műrepülőknek, akik egyre fontosabb turisták Európában, véli Balogh Edina. Ráadásul a sétarepülés, vitorlázás stb. csak repülőtérrel rendelkező városokban meglévő szolgáltatások.

Élményfürdő szerinte is kellene, és a Balokányból is ki lehetne alakítani egy kis retró strandot, amit viszont tényleg nem ért, az az, miért nincs Pécsett egy kiemelkedő minőségű törökfürdő valamelyik emlék közelében, a városközpontban.

Persze vannak még helyben problémák, amiket nem itt lehet megoldani, a mindenkori megyei és városvezetők felelőssége azonban az ilyen ügyekért szót emelni. Ausztriában például egy jó helyi termelő jól beazonosítható áruját kapni a környék legnagyobb boltjaiban, a multiknál is. Itthon egy multi megengedheti, hogy csak akkor fogad el árut, ha az egész országot ellátja valaki, amivel viszont a helyi gazdákat, termelőket kiszorítják az üzletből. Ezért is oly fontosak most a város termelői és alkotói piacai.