Tibold Antal: „Hagyjuk az önsajnálatot, és építsünk a tudásra”

– Ma jó Pécsett élni?

– Pécsett jó élni, főként egyedi atmoszférája miatt: girbegurba utcák a Mecsek-oldalon, egyedülállóan gazdag kultúra és kulturális örökség, a nemzetiségek tradicionálisan békés együttélése. De említhetem az ismét divatba jövő Mecsek-oldali borokat – ezek mind sajátságos pécsi dolgok, amik az embert ide kötik és büszkévé is teszik.

– Hogyan látja a város változását?

– Pécs a rendszerváltás nagy vesztese az ipar, a munkaerőpiac szempontjából. A város abból a társadalmi csapdából, hogy a bányák bezárásával egykor jól kereső rétegek egyik napról a másikra az utcán találták magukat, még nem tudott kikecmeregni. Ráadásul az autópálya érkezése is késett tizenöt–húsz évet, így a legtöbb nagy cég, ami betelepült az országba a kilencvenes években, eleve nem számolt Péccsel.

– Ma vannak lehetőségek?

– Örültem a tüskésréti napelemparkkal kapcsolatos hírnek, illetve annak is, hogy az elektromos autókat gyártó Tesla talán gyárat nyitna Magyarországon. Habár a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet nem feltétlenül erősíti Pécs helyzetét, az egyetemi potenciál már mindenképpen.

– Hiba volt a kultúrára építeni?

– Nem, dehogy. Tetszett, ahogy a város kereste a visszautat a kevésbé iparosodott, polgári Pécshez. E törekvés csúcsa lett a 2010-es év, de csak kultúrából, és szolgáltató szektorból egy város nem fog megélni. A lehetőségek jelenleg ki vannak használva. Pécsre egy éjszakára, maximum egy hétvégére jönnek a turisták. Ezalatt végeznek a látnivalókkal, és jó érzésekkel, de távoznak. A lehetséges új turisztikai fejlesztéseket jól végig kell gondolni, csak olyanba invesztálni, ami növeli az itt eltöltött éjszakák és ide érkező vendégek számát. Fontos lenne a megyei turisztikai összefogás, együtt ugyanis egyedülállóan gazdag, többnapos programot tudnánk kiajánlani a vendégeknek. Még fontosabb, hogy ne veszítsük el hitünket.

– Mit ért ez alatt?

– Van két amerikai példa. Detroitban leépült az autóipar, úgy jártak mint mi, csak még nagyobb volumenben. Máig sem tudtak túllépni az önsajnálaton, a város pusztulásnak indult. Ezzel szemben sikeressé lett Seattle, Pécs testvérvárosa. Ők korábban kerültek hasonló helyzetbe a repülőgépgyártás visszaesésével. Az akkori bonmot szerint az utolsó, aki elhagyja a várost, kapcsolja le a villanyt.

– Hogyan találták meg a kiutat?

– Kispénzű fiatal diplomás, de intuitív emberek tettek csodát. Ugyanakkor sokan voltak ott és akkor hasonlóak, ami egy robbanóelegy volt. Seattle menő hely lett. Onnan indult a Starbucks, de Bill Gates is odaköltözött, meg vele a Microsoft. Ugyanakkor sokan voltak ott és akkor hasonlóak, ami egy robbanóelegy volt. A sikeres új vállalkozásoknak nem volt szükségük nyersanyagra, csak a szellemi kapacitásra és az emberi erőforrásra. Nem illúzió, hogy a hasonló fejlődés lehetőségének Pécsett is megvannak a feltételei. Itt van az egyetem, ami kiváló keltetője, inkubátora lehet az efféle ötleteknek, a tehetségeknek, fiatal kutatóknak. Érezhetően ennek fontosságára már országos szinten is rádöbbentek, vannak pályázatok, ösztöndíjak.

– Ki fogja megmondani, miben van gazdasági potenciál?

– Ez fontos kérdés, hogy a jó ötletből hogyan lesz haszon, és főleg hogyan lesz helyben haszon. Ehhez a város és az egyetem összefogására, kormányzati segítségre is szükség lehet, olyan programokra, amelyek segítik az ötletek vállalkozásra konvertálását, a helyi start-upokat. Nyilván, egy csomó ötlet nem fog bejönni, vagy mégsem lehet gazdasági haszonra váltani, de ha mondjuk ötvenből egy sikeres, és végül néhány tíz hosszú távon is működőképes lesz, az már óriási lehetőség.

A bányának ma nincs realitása

Óriási szükség lenne dr. Tibold Antal szerint a helyben élő, és helyben fizetőképes keresletet jelentő munkásréteg és polgárság megerősítése. Látható Győrben, újabban Kecskeméten, mit is jelent, amikor sok helyinek van jó állása, versenyképes fizetése, de erre az időszakra Pécsett is emlékeznek még. A bányák újranyitásáról fel-felröppennek hírek. Hogy mit gondol erről, s főképp orvosként, úgy válaszolt, hogy a bányának megvoltak az előnyei, a jólét, valamint az a multiplikátor hatás, ami szükségszerűen a szolgáltató szektor fejlődését vonta maga után. Hiszen ezek az életminőséget növelik, vonzóvá, élhetőbbé teszik a várost. A másik oldalról azonban a bányákban való munkavégzés életéveket, főleg egészségben eltöltött életéveket vett el, aminek hatásait ma is érezzük. Az uránbánya újranyitását nem tartja reálisnak, az egészségügyi kockázatok és a gazdaságosság miatt sem, s mert az atomenergia kiváltására már indultak komoly kutatások. A szén viszont nem fog lenn maradni szerinte a földben, de nem a mai, ismert, hanem például ipari alapanyagként való hasznosítása miatt, ugyanakkor ez a távolabbi jövőt jelentheti.