Szemben a Boko Harammal

– Belecsöppent a közepébe! Európában felerősödtek az iszlám terrorista akciók, Nigériában a Boko Haram pedig a világ minden más terrorszervezeténél aktívabb a „nyugatioktatás-ellenes” akcióival. Mennyire kell félnie egy európainak, egy fehér embernek Nigériában?

– A Boko Haram felbukkanásának okai összetettek, néhány elemző szerint csak az iszlám radikalizmus mögé bújtatott közönséges banditizmusról van szó, hiszen a terrorszervezet az ország északkeleti részében megtámadott településeket a vérengzésen túl kirabolja és a zsákmányt más környező országokban próbálja értékesíteni. A bombamerényletek és gyilkosságok során, amelyekről naponta olvashatunk, nagyon sok muzulmán lakos életét veszti. A helyzet sokkal bonyolultabb annál, hogy egyszerű megoldásokat lehessen találni. A nigériai kormány rengeteg dolgot tesz a terroristák ellen, ugyanakkor számos nemzetközi vonatkozása is van ennek a sajnálatos helyzetnek. Az atrocitások ugyanakkor nem az európaiak ellen irányulnak. Olyannyira nem, hogy itt igen sokféle gazdasági lehetőség kínálkozik, amit érdemes kihasználni, miután Afrika egyik legjobb gazdasági helyzetű országáról van szó, ezért vállalkozóknak mindenképpen ajánlanám az országot. Orvosoknak pedig kifejezetten alkalmas gyakorlati lehetőség, saját tapasztalatokból tudom, rengeteget lehet itt tanulni. Turistákat is hívnék, mert úgy vélem, nem a Boko Haram által ellenőrzött területekre lennének kíváncsiak, akad itt másutt bőségesen érdekes látnivaló.

– Milyen az ebolahelyzet egy afrikai országban?

– Az ebola félelmetes betegség, de Nigériában „európai állapotok” vannak ezen a téren, csak néhány eset fordult elő, amelyet egyetlen személy hurcolt be az országba.

– Nem bánta meg a diplomáciai szolgálatot? Orvosként is tud aktív munkát végezni?

– Nem kértem magamnak ezt a feladatot, de nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy megkaptam. Ami az orvosi munkát illeti, hamarosan a zariai Ahmadu Bello egyetem óraadójaként lesz lehetőségem a fiatal kollégák oktatására.

– Nigériában eltöltött már három és fél évet fiatal orvosként. Milyen volt most a visszatérés?

– Igen érdekes, de szeretném hangsúlyozni, hogy a főváros, Abuja egyáltalán nem hasonlítható az ország többi részéhez. Itt például kiváló úthálózat van, rengeteg gépkocsival, azt pedig igen nagy örömmel fogadták, hogy tudtam néhány szót hausza nyelven.

– Úgy tudom, pécsi orvosként sem szakadt el teljesen Afrikától.

– Klinikai orvosként betegekkel foglalkoztam egész életemben és a trópusi betegségek jelentették a szakterületemet. 1998-ban pedig az akkori egészségügyi miniszter, dr. Gógl Árpád felkért, hogy dolgozzak ki egy migrációs egészségüggyel foglalkozó egyetemi master fokozatot adó kurzust. Ennek az volt a lényege, hogy a migráció folyamán olyan betegségeket hurcolhatnak be Európába és Magyarországra, amelynek komoly járványügyi kockázata lehet, ennek megakadályozására, leküzdésére pedig képzett orvosok szükségesek. Sajnos erre aztán mégsem jutott pénz. Ugyanezzel a szándékkal szerveztem 2011-ben orvosok számára trópusi betegségekkel foglalkozó tanfolyamot Kenyában, végül ebből is csak egy 2x2 hónapos kurzus lett.

Idén hetvenéves a diplomata professzor

Dr. Ternák Gábor 1945-ben született Zalaegerszegen. A POTE-n 1969-ben szerzett diplomát. 1975-től három évig Nigériában, majd 1980-tól három évig Laoszban dolgozott. Belgyógyászatból, fertőző betegségekből és trópusi betegségekből tett szakvizsgát. 1990 és 94 között országgyűlési képviselő Szekszárdon az MDF színeiben, Pécsett 2004-ben  a Fidesz polgármesterjelöltje. 1996-tól a Baranya Megyei Kórház Infektológiai Osztály főorvosa, a PTE Infektológiai- Katasztrófaorvostani és Oxyologiai Intézetének az igazgatója 2004-2010 között, a Klinikai Infektológia és Migrációegészségügyi Tanszék vezetője 2010-ig. Nős, feleségével együtt van kint Nigériában (2014. november 1-től nagykövet), két lányuk itthon dolgozik.