Nyolc métert apadt a Duna

Szinte hihetetlen: alig több mint másfél hónap alatt csaknem nyolc métert csökkent a Duna vízszintje Mohácsnál. A folyón végigsöprő hatalmas nyár eleji árhullám tetőzésekor megközelítette a tíz métert a vízállás, az előrejelzések szerint vasárnap reggel már csak két méteres lesz a víz.
Az apadás várhatóan ezt követően is folytatódik, erre utal, hogy a Duna magyarországi felsőbb szakaszain is folyamatosan esik a vízszint. Az apály oka a hőség és az aszály. Számottevő eső régóta nem hullott, és komolyabb esőzés egyelőre nem is várható. Ehhez társul a tartós és nagy meleg, ráadásul a hőság az előrejelzések szerint ismét fokozódik a következő napokban.

Mindez a hajózásnak nem, a Duna kedvelőinek viszont kedvez: a folyó egyre melegebb (tegnap 24 fokos volt), és egyre sekélyebb, így a homokos partszakaszok, zátonyok vízmentesek: a természet adta kikapcsolódási lehetőséggel még hétköznaponta is nagyon sokan élnek. Az sem elhanyagolható, hogy a kis víz a szúnyogok szaporodásának sem kedvez, a fogyó utánpótlás és a szinte folyamatos gyérítés hatására a „szúnyoghelyzet” végre enyhült a folyó mentén fekvő településeken.

Előfordulhat, hogy már a hajó sem tud kikötni

A révátkelés szempontjából az számít kritikusnak, ha egy méter alá esik a vízszint. Ekkor a mohácsi komp alól (is) „elfogy” a rámpa, nem tud kikötni a hajó. Két éve hasonló helyzet alakult ki, ezért korlátozásokat is el kellett rendelni, teherautókat nem is szállítottak. 2011 őszén egyébként a teljes hajóforgalom leállt, több héten keresztül vesztegeltek a vízi járművek az országhatártól délre az apály miatt.
Azt egyelőre nem tudni biztosan, számítani kell-e hasonló helyzetre, mindenesetre a folyót jól ismerő szakemberek ezt az eshetőséget sem zárják ki.

A lehető legrosszabbkor jönnének a korlátozások

A kis víz miatt a hajóforgalom az Al-Dunán még zavartalan, azonban amennyiben másfél méter alá esik a vízállás, az már a nagyobb merülési mélységű vízi járművek közlekedését ellehetetleníti – ettől a szinttől jelenleg fél méterrel magasabb a folyó. Amennyiben ez bekövetkezne, az a korábbiakhoz hasonlóan óriási veszteségeket okozhat. Az aratást követően ugyanis augusztus végétől a gabona jelentős részét vízi úton szállítják a célállomásokra, a hajók kényszerű veszteglése, vagy nem teljesen megrakottan közlekedtetése jelentősen növeli a szállítás költségeit.

Halakat mentettek

A Nemzeti Park igazgatóságának tájékoztatása szerint az apadás után egy esetben halmentő akcióra került sor. Az ártéren számtan kisebb vizes élőhely alakult ki, amelyek kiváló halnevelő területek a kikelt ivadékoknak, viszont ha kiszáradnak, a halak elpusztulnak. Egy ilyenhez riasztották a természetvédelmi őrszolgálatot Bédán, miután egy, az árvízvédelmi töltés lábában elhelyezkedő gödörből a nagy meleg hatására vészesen fogyni kezdett a víz.

A halak mentése során igazi ritkaságra is bukkantak. A pocsolyában a szakemberek a védett réti csík félezer egyedét találták meg. A halakat a legközelebbi alkalmas élőhelyen elengedték.

A száján vesz levegőt

A réti csík, amelynek most kerültek elő a példányai, oxigénben szegény környezetben is meg tud élni, mivel levegőt nem csak a kopoltyúin keresztül vesz föl, hanem a száján át is. Ezt a belein keresztül áramoltatja és az így kivont oxigénnel egészíti ki a mostoha környezete miatti oxigénhiányt.
Az 1800-as években egyébként még annyi volt belőle, hogy halászata külön foglalkozás volt.

A vizek kiszáradásával ugyanis a csík beássa magát az iszapba, így vészelik át a vízhiányos időszakokat. Ezt használták ki a csíkászok, akik egy igazán különleges módszerrel éltek: a kiszáradt medrekben ásóval „halásztak”.