Tanácstalanság a falvakban

Még a hatáskörök sincsenek tisztázva a járások és az önkormányzatok között, így a falvak vezetői állítják, nem tudják, mit, hogyan kell majd csinálniuk január elsejétől. Akkor lép ugyanis életbe az új rendszer, amely során a kétezer főnél kevesebb lakost számláló településeken megszűnnek az önálló hivatalok, a helyhatóságoknak pedig kötelező lesz másokkal szövetkezniük. Többen már most keresik a megoldást, így Mánfán is.

– Jelenleg Bodolyabérrel, Magyarhertelenddel és Oroszlóval vagyunk közös körjegyzőségben, elvileg megfelelünk az elvárásoknak – mondja Hohn Krisztina polgármester. – Mindig is az volt a cél, hogy a helybélieknek ne kelljen más településre utazniuk az ügyintézés miatt, és szeretnénk, ha ez a jövőben is így maradna. Ha maradhatunk ebben a körjegyzőségben, akkor talán nem lesz gond.

Csakhogy, amennyiben Sásd és környéke végül mégis önálló járás lesz (hivatalos értesítés még nem érkezett a döntésről a városhoz), Oroszló vélhetően oda tartozik majd – márpedig a települések csak járáson belül társulhatnak másokkal.

Lép Péter, Kárász polgármestere nemcsak emiatt aggódik. Ők ugyanis úgy értesültek, hogy az önkormányzatok 38 százalékkal kevesebb állami támogatást kapnak majd, hiszen az intézményeiket, így például az iskolákat, már átvették – vagyis annak költségeit az állam állja. Kiderült azonban, hogy ez csak a dolgozók bérére és a járulékokra vonatkozik, a dologi kiadásokra nem, vagyis a fűtést, a vízdíjat továbbra is az iskolát fenntartó önkormányzatok fizetik. A polgármester tart attól, hogy a kiadásaik így megmaradnak (az iskola után jelenleg 3,2 millió, míg az óvoda után 1 millió forintot fizetnek), a bevételeik viszont drasztikusan csökkennek.

A feladatok ismertek, a finanszírozás kérdéses

POLICS JÓZSEF országgyűlési képviselő kérdésünkre elmondta, a nemrég meghozott kormányrendelet pontosan meghatározza, mely feladatok kerülnek át a járásokhoz, és melyek maradnak az önkormányzatoknál.

– KORÁBBAN nagyjából 160–165 hatásköre volt az önkormányzatoknak, ez most a felére csökkent. Így abban nincs igaza a falvak vezetőinek, hogy nem tudják, mi tartozik majd hozzájuk. Az viszont igaz, hogy ezen feladatok végrehajtásának finanszírozása még nem tisztázott, ez majd csak ősszel válik ismertté – ismerte el a képviselő. Polics József hozzátette, a településeknek június 30-ig kellett egy szándéknyilatkozatot hozniuk arról, mely más településekkel kívánnak közös hivatalt létrehozni. Ha erre valahol nem került sor, 2013-ban még 60 nap áll majd a rendelkezésükre, hogy ezt pótolják. Ellenkező esetben a kormányhivatal jelöli ki az összetartozó településeket. Ha egy-egy falu (például Oroszló) kérvényezi, hogy másik járásba kerülhessen, várhatóan figyelembe veszik majd.

Nézőpontok: előny vagy hátrány a közös egység?

HARGITAI JÁNOS kormánymegbízott korábban lapunknak azt nyilatkozta, a járások bevezetésével nem sérül a települések önállósága, a helyi demokrácia letéteményesei, a képviselő-testületek ugyanis továbbra is a helyükön maradnak. Az pedig a társult települések döntésén múlik, hogy egy-egy faluban milyen gyakran tartanak majd kihelyezett ügyfélfogadást. A kistelepülések lakói számára ez a gyakorlatban nem jelent majd komoly változást, hiszen a legtöbb kistelepülés jelenleg is körjegyzőségi formában működik.

KOVÁCS GYŐZŐ, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének alelnöke szerint azonban még nehezebb helyzetbe kerülnek a falvakban lakók, hiszen az eddig a helyi önkormányzatoknál dolgozók jelentős része elveszíti munkahelyét, és félő, hogy a hivatalok helyén megmaradó ügyfélszolgálatokon szinte semmit nem lehet majd elintézni. Vagyis nem kizárt, hogy a falubelieknek – önköltségen – utazgatniuk kell majd, ha valamit el akarnak intézni.

Katus Eszter (Dunántúli Napló) -->