Egyházmegyei botrány: sikkasztás és ingatlanpanama is volt?

Újabb feljelentést juttattak el a napokban a rendőrségre egy, a pécsi egyházmegyével összefüggő, vélt visszaéléssel kapcsolatban, sikkasztás gyanúja miatt. A feljelentés névtelenséget kérő szerzője nyilatkozott a Dunántúli Naplónak.

Elmondta, szerinte közismert tény, hogy a Pécsi Püspökségen az általuk üzemeltetett szociális otthonokban a belépő idősektől azt kérték, adományként ajánlják fel ingatlanjaikat az egyház javára. Ezeknek az ingatlanoknak egy része azonban végül nem az egyházhoz került. Ennek bizonyítása a feljelentő szerint igen nehéz, mivel az adományozásokkal kapcsolatos dokumentumok jelentős részét megsemmisítették.

Van azonban szerinte egy olyan eset, ami igazolható: tíz évvel ezelőtt egy asszony jelezte Wolf Gyulának, az egyházmegye korábbi gazdasági főigazgatójának, be szeretne költözni a szociális otthonba, ám később mégis a lakásában maradt. A felajánlott ingatlant azonban Wolf nem a pécsi egyházmegye nevére írta, hanem a sajátjára. Az asszonnyal eltartási szerződést kötöttek, melynek értelmében halála után az ingatlan Wolf tulajdonába kerül át, s haláláig havonta kilencvenezer forint járadékot fizetnek neki. Ezt az öszszeget a pécsi egyházmegye valóban fizette is egészen 2011 januárjáig, amikor a kifizetéseket leállították.

Az egyházmegye volt vagyonkezelőjének ügyvédje, Schmidt Gábor a Dunántúli Naplónak nyilatkozva kifejtette, a szóban forgó ingatlan ügyét a rendőrség már vizsgálja. Szerinte az ügylet az egyházmegye érdekét szolgálta, az egyházmegyét semmilyen kár nem érte. Az ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy az eltartási szerződésben pontosan mi áll, illetve ki örökölné az ingatlant, elhárította a választ, mondván, ezt illetően nem hatalmazták fel nyilatkozat tételére.

Schmidt Gábor ugyanakkor kijelentette, a volt vagyonkezelő az egyházmegye könyvelésével kapcsolatos iratokat nem semmisített meg, az egyházmegyei hivatal irodáiban összegyűlt iratok selejtezésére, megsemmisítésére viszont természetszerűleg bizonyos időszakonként sor került, a vagyonkezelő távozásakor azonban semmilyen selejtezés, iratmegsemmisítés nem történt.

A Dunántúli Napló csütörtökön felkereste a Mecsek-oldalban található ingatlan tulajdonosát is. A kaputelefonon keresztül csak annyit mondott, „könyörgöm, hagyjanak békén, ez az én magánügyem”.

Mindeközben a korábban tett feljelentések kapcsán tovább tart a nyomozás. Az ügyben eljáró somogyi főügyészség különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt rendelte el a vizsgálódást.

Ezzel kapcsolatosan új fejlemény, hogy – információink szerint – az ügyet a kiemelt ügyek kategóriájába sorolták, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind a nyomozás lezárására, vádemelés esetén pedig az esetleges bírósági eljárásra is a szokásosnál rövidebb időn belül kerülhet sor.

------------------------------------------------------------------------
Június elején nyilatkozott a Dunántúli Naplónak az a volt pap, aki elsőként tett feljelentést a Pécsi Egyházmegyével kapcsolatos, vélt visszaélések ügyében.
Május 30-án Wolf Gyula jogi képviselője megerősítette, hogy házkutatásokat tartottak a volt főigazgatónál.

Az egyházmegyei botránnyal kapcsolatos cikkeinket itt olvashatja.
------------------------------------------------------------------------

Úgy tudjuk, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon külön nyomozócsoportot alakítottak, az egység tagjai csak ezzel az üggyel foglakoznak. Számos tanút kihallgattak, iratokat foglaltak el, a hatóság hivatalos közlése szerint azonban továbbra sem gyanúsítottak meg senkit. Várhatóan a szakértői vélemények elkészülte után dőlhet el, milyen irányban halad tovább a nyomozás, azaz sor kerülhet-e gyanúsításra.

Mi számít kiemeltnek?

A júliusban módosított törvény szerint kiemelt jelentőségű ügynek minősül a vezető beosztásban lévő által elkövetett vesztegetés, a befolyással üzérkedés, ha az elkövetéssel képviselő, állami vezető, költségvetési vagy közigazgatási szerv vezetője gyanúsítható, illetve a hivatali visszaélés minden esete. Kiemelt jelentőségű ügy a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az adócsalás, és minden 50 millió forint feletti értékre elkövetett vagyon elleni bűncselekmény.

Bíróságot választhatnak

A kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, méghozzá úgy, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznak az illetékességi szabályok, és az ügyész – a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel – maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat. Az adott bíróságon hatvan napon belül ki kell tűzni az első tárgyalás napját. Az eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól mentesíthetik.

M.B. (Dunántúli Napló) -->