„Az EKF sikerességét csak évek múltán ítélhetik meg”

– Volt kedvenc EKF-programja?

– A megnyitó. Felemelő érzés volt ott lenni, elsősorban a kitapintható együvé tartozás miatt, amit sajnos ritkán érezhetünk, főként olyan mértékben, mint akkor. Szerettem a képzőművészeti programokat, a Bauhaus- és A Nyolcak kiállítást és a Rippl-Rónai tárlatot is.

– Összességében mit gondol 2010-ről?

– Nehezen indult, mert az előkészületek nehézségei sajnos nem múltak el nyomtalanul, épp emiatt is nagy eredmény, hogy az év során megváltozott az emberek véleménye a programról. A pécsiek kezdeti pesszimizmusa optimizmusba fordult.

– Ez személyes vélemény?

– A benyomásaim is erről szóltak, a már említett megnyitón is nagyot fordult a világ, akkor éreztem, hogy azt, amiben hiszek – hogy sikerre vihető az EKF-program –, mások is hiszik. Ugyanakkor van egy felmérésünk is, ami ezt az állítást támasztja alá, s amelyet hamarosan nyilvánosságra is hozunk.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Az EKF-megnyitó a városvezető szerint összekovácsolta a pécsieket
[/caption]

– Civilek, értelmiségiek lapunkban is felvetették, szükséges egy társadalmi vita lefolytatása a kultúrfővárosi év eredményességéről. Bizonyos körök úgy látják, hogy Pécs nagy lehetőséget szalasztott el 2010-ben.

– A civilek, önkéntesek munkája, kezdeményezőkészsége nélkül 2010 más, kevesebb lett volna. Teljesen egyetértek Takáts József nyilatkozatával. (Takáts József írta a sikeres EKF-pályázatot. A szerk.) Azt, hogy mi volt siker, leghamarabb néhány év múltán látjuk meg. Sikeres az EKF-év akkor lehet, ha az eredeti célok megvalósulnak: a részleges függetlenedés Budapesttől, a központtól, Pécs régióra gyakorolt kulturális hatásának és a város és a térség látogatottságának növekedése. Az év szakmai, független, utólagos értékelését fontosnak tartom, amelyben remélem, Takáts József is segítségünkre lesz.

– Több folytatásosnak nevezhető téma is akadt 2010-ben – nem feltétlenül tavaly indult ügy –, amely idén is megoldandó feladat lesz. Ilyen a Magasház s a hozzá kapcsolódó Megyeri téri mélygarázs sorsa.

– A leendő mélygarázs telkének tervezett adás-vételében részt vevő felek, a Megyeri Ház Kft. és az Öresund mögött komoly üzletemberek állnak, akik valószínűleg nem a levegőbe beszélnek. Aláírtak egy megállapodást, amely szerint február közepéig lebonyolítják az ügyletet. Ha ez meglesz, akkor reméljük, a Magasház ügyében is előrelépés történik hamarosan.

– A reptér jövőjét is szeretnék tudni sokan.

– A repülőteret egy bizonyos körben magán és üzleti célokra használják ma is, és nyáron indulnak chartergépek is újra, a költségeket pedig sikerült csaknem a felére csökkenteni. Természetesen a tulajdonosoknak el kell gondolkodniuk a hasznosításon. Négy komolyan vehető kérője is van a légikikötőnek. Az egyik legújabb egy magyar hátterű cég is, mely Pécs–Pogányt kötné össze nagy európai repterekkel, amolyan „ráhordó” jelleggel.

– Rendeződhet viszont a buszok kiszervezése utáni helyzet.

– A buszokat vissza fogja kapni a város, ám azt is tudni kell, hogy azok nincsenek jó műszaki állapotban, ezért azonnal fel kell majd mérni a valós helyzetet, és a leselejtezésre javasolt járműveket ki kell cserélni újakra. Az biztos, hogy magyar buszok lesznek, hogy ütemesen, több év alatt újulhat meg a teljes buszpark, s hogy kell külső támogatás is. Az azonban még nem eldöntött kérdés, hogy a PK Zrt. vagy a Tüke Busz Zrt. feleljen a közlekedés szervezéséért. Az olcsóbb megoldást fogjuk választani. Az sem száz százalék, hogy mindkét cégre szükség lesz, és külön társaság intézi majd a buszbeszerzést.

– Idén lejár a Kerident Kft. szerződése. Mire költik majd a parkolóautomatákból felvett pénzt, és melyik cég felel majd a parkoltatásért?

– Hála istennek novembertől elköszönünk a Gámán és a Kerident Kft.-től, a parkoltatást a Pécs Holding bázisán kell megszervezni, s rendezni a belvárosi parkolási anomáliákat is. A parkoltatásból befolyó pénzeknek közvetlenebbül kell szolgálnia a pécsi helyi közlekedést, mint eddig.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A város még az idén saját kézbe veszi a parkolási rendszer működtetését
[/caption]

– Sok sikeres városban egységes arculatú belvárost láthatunk, s építenek a híressé vált szülöttekre.

– Ez fontos felismerés. Nem csak fogunk, már változtattunk is: ha megnézik például az újjáépített Irgalmasok utcáját, eltűntek a megállító táblák, amelyek rombolták a belváros képét. És ez a szigor, egységesítésre való törekvés egy, várhatóan tavaszszal megszavazandó rendeletben is visszaköszön majd. Régóta mondom: Zsolnay Vilmos és a Zsolnay-gyár olyan szimbóluma és „márkaneve” Pécsnek, mint amilyen Antoni Gaudi Barcelonának. Erre építeni kell! Szeretném, ha – idővel persze – minden közintézményben lenne egy-egy Zsolnay-alkotás, s a manufaktúra termékei a közterületeken is megjelennének. Például az utcanévtáblákat is gyárthatná a Zsolnay.

– Sokan aggódnak, mert 2010 után kulturálisan kiüresedhet a belváros.

– A megye beruházásában elkészült a Papnövelde utcai kiállítótér. De a városnak is vannak arra lehetőségei, hogy megakadályozza e folyamatot. Megtartjuk a Művészetek Házát, és – bár a puszta gazdasági érvek ellene szólnak – továbbra is működtetjük a Széchenyi téri galériát.

– Nem lesz túl nagy falat az intézmények működtetése?

– Habár a Zsolnay Kulturális Negyed csak tavaszra készülhet el, már látszik, fenntarthatja magát, a Tudásközpont működésének finanszírozása – mivel azért három tulajdonos felel, és könyvtári átszervezést is jelentett – nem okozhat Pécsnek nagy gondot. Más a helyzet a Kodály Központ fenntartásával, bár jó kihasználtsággal kezdett az intézmény. Komoly ígéretünk van arra a kormánytól, hogy nemzeti fenntartásba veszik az intézményt, amely azt jelentené, hogy csaknem egymilliárd forintot tudnánk megtakarítani évente. A régi intézményeket is meg kell vizsgálni, többek közt az oktatásiakat. Azt kell megnéznünk, melyek a kevésbé népszerűek, s ott hogyan tudunk pénzt megtakarítani.

– Pécs hitelállománya meghaladja a 33 milliárdot, amit érzünk is egy ideje. Javulhat a helyzet?

– Az a különleges helyzet állt elő, hogy miközben elképesztő összeget, 1,3 milliárd forintot sikerült megtakarítani 2010-ben, ez nem látszik, mivel az EKF-program váratlan, nem számolt, vagy korábban nem jól számolt költségei felemésztették. Nagyon fontos az üzleti életben azonban a bizalom, s Pécs maga mögött tudja partnere, az OTP Bank bizalmát. Ebben a megtakarítások is közrejátszottak.

– Sokaknak ez egyet jelent a leépítésekkel, s volt is rá példa az év végén.

– A kettő nem egy fogalom, de igaz, mintegy nyolcvan fővel csökkent a hivatal állománya, ami szomorú, fájdalmas, de szükséges lépés volt.

– Mi a jövő útja Pécsett?

– A kultúrára mindenképp alapozunk, abból Pécs hosszú éveken keresztül profitálhat, ahogy ez látható volt más kulturális fővárosok esetében is. A gazdasági befektetőkkel is más viszonyt építünk ki, mint eddig.

– Van-e esély új, nagy munkáltató érkezésére?

– Igen, több céggel is tárgyalásban állunk. Egyelőre azonban erről még korai lenne beszámolni.

– Mit tehetnek a foglalkoztatás növelésére, egyezkedhetnek-e a már itt lévő nagyokkal?

– A munkahelyteremtés a legfontosabb célkitűzésünk. Pécs valódi partnere kíván lenni mindazon befektetőknek, akik komoly szándékkal érkeznek városunkba. Nem riadunk vissza a közös cég létrehozásától sem, mint ahogy tettük ezt az új ipari park esetében is, amely már önmagában komoly nyereséggel kecsegteti a várost.

– A közbiztonság, a koldusok, hajléktalanok kérdése kiemelt ügy.

– További térfigyelő kamerákat szeretnénk telepíteni a városba. Az erőszakos kéregetőkkel és hajléktalanokkal szemben keményebben lépünk fel, mint eddig. A pécsiek érdekei fontosabbak a hajléktalanok „kényelménél”. Ha valaki nem hajlandó hajléktalanszálláson éjszakázni, vagy ott eltölteni az időt, akkor azzal szemben szigorúan fel fogunk lépni, a város vezetése él törvényi lehetőségeivel.