Titkolták, de kiderült: figyelmetlenség miatt vesztettek nyolcszázmilliót

Az Expo Center beruházásának ötlete még 2002-ben merült fel. Ebben az évben döntött három önkormányzati bizottság összevont ülésen arról, hogy az Expo Center multifunkcionális központ Bachman Zoltán és tanítványai által kidolgozott tanulmánytervével egyetértenek. A létesítmény megvalósulásának körülményeit vizsgáló különbizottság elkészült jelentéséből tudható meg többek között az is, hogy melyek is voltak azok a tervezői érvek, amelyek meggyőzték a politikusokat a beruházás elkerülhetetlen voltától. Ezen a bizottsági ülésen ugyanis a tervező a műszaki leírást is ismertette a megjelentekkel.

Ebből idézünk: „közkinccsé kell tenni az egyetemisták mandulavirágos ünnepeit, a nyugdíjasok kutyasétáltató nyugalmát, a pécsi pincék, szőlők romantikus kopácsolását, a sör aranyló sátras, társas életét, a pécsi könyv, film, színház, zene fesztiváljait, a fergeteges kólókat, az utcai menettáncokat, az utcabálokat, a papírszalvetta börzét, a kukoricás repedt hangját, a zónakocsonyát kisfröccsel, a virágpiacot, az igazi kuplerájokat, a kocsmákat bádogpulttal, földpadlóval, amit vízzel kell locsolni…közakarat lehet a pécsi Expo sikerének titka.”

A végső lökést Kelemen László, a PVV Rt. vezérigazgatója adta meg, aki a bizottsági tagokat arról tájékoztatta, hogy a létesítményt saját beruházásban, saját tőkével, fejlesztéssel valósítanák meg.

A dr. Füredi Péter által kezdeményezett és a közgyűlés által megszavazott, az Expo Center ügyét vizsgáló bizottság számos tanú és szakértő meghallgatása után elkészítette jelentését. A grémium hétfői zárt ülésén megfogalmazta határozati javaslatait is, egy sor feladatot, amelyekre a közgyűlés felkéri majd a polgármestert. Például arra, hogy utasítsa a Pécs Holding vezérigazgatóját annak megállapítására, hogy az Expo beruházás tanulmány- és költségterveit ki vagy kik készítették, és döntsön a fegyelmi, munkajogi és polgárjogi igények érvényesítéséről.

Kérik Páva Zsoltot, hogy kezdeményezze az építész és mérnök kamaránál az etikai és fegyelmi eljárás megindítását a felelős tervezőkkel szemben, s tegyen büntető feljelentést az illetékes rendőrhatóságnál az Expo beruházás ügyében bűncselekmény bűntettének gyanúja miatt. Kérés továbbá, hogy a polgármester utasítsa a Pécs Holding igazgatóságát és cégvezetőjét, hogy mérlegelje a beruházás ügyében polgári kártérítési igény peres és peren kívüli indításának lehetőségét.

Az alapos vizsgálati jelentés megnevezi a konkrét felelősöket a politika, a beruházó, a kivitelező és a tervezők köréből, de mint Füredi Péter lapunknak elmondta, amíg dr. Papp Judit főjegyző asszonytól nem kapnak felhatalmazást, addig a vizsgálati anyagot nem lehet nyilvánosságra hozni személyiségi jogi okokból.

A felelősség kérdéséről többek között megállapította a jelentés, hogy a beruházó PVV Rt. olyan szinten volt híján a szakértelemnek, hogy bármit el lehetett volna fogadtatni vele. A városvezetés egyértelmű fejlesztési szakmai kérdésben politikai, illetve politikainak látszó döntést hozott. Nem érthető azonban – érvel a jelentés –, hogy milyen politikai szempontok is állhatnak e döntés mögött, sokkal inkább egyéni érdekeket lehet feltételezni a megnyilatkozásokból. A tervezők pedig a dokumentumok tanúsága szerint a tervezett koncepciót megkérdőjelező kérdésekre olyan válaszokat adtak, amelyek csak súlyos tévedésként, tudatlanságként, vagy az építtető szándékos félrevezetéseként értékelhetők.

Titkolták, de kiderült, hogy figyelmetlenség miatt vesztettek nyolcszázmilliót

A jelentésből megtudható, ami már ismert volt, hogy 2003-ban Phare pályázat révén kívánt 800 millió forintos forráshoz jutni a PVV Zrt. által létrehozott beruházó, a Rendezvényszervező Kht., hogy megépíthessék az Expo Centert. Arra azonban csak most derült fény – mert szigorúan titkolták –, hogy miért nem nyertek egy fillért sem.

Előkerült ugyanis a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) pályázatot elutasító értékelése, amelyben közlik, hogy a pályázó, a Pécsi Rendezvényszervező Kht. formai okból nem jogosult a támogatásra, mert csak olyan szervezet pályázhatott volna, amelyben az önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyással bír. Tehát például a PVV Zrt., amely száz százalékos tulajdonban lévő önkormányzati cég, pályázhatott volna.

A jelentés megállapítja: „itt üt vissza, hogy létrehozták a kht.-t azzal a céllal, hogy a közbeszerzések kikerülhetők legyenek, és a képviselő-testületnek a beruházásra való rálátási képessége csökkenjen.” Ezek után kényszerült a kht. arra, hogy nagy összegű kölcsönt vegyen fel a beruházás megvalósítása érdekében, amelynek következményeit ma is nyögi a város.