Beszédes adatok a honatyáinkról

Most, hogy az Országgyűlés hétfőn befejezte a tavaszi ülésszakát, a korábbi esztendőkhöz hasonlóan a parlamenti információs rendszer segítségével összesítettük a baranyai képviselők – felszólalásaikra vonatkozó – adatait. Bár a statisztikák önmagukban aligha alkalmasak arra, hogy azok alapján minősítsük a honatyák tevékenységét, ettől elvonatkoztatva azért az leszűrhető, hogy mennyire voltak aktívak a parlamenti patkóban. Az adatokat böngészve szembetűnő, hogy akárcsak a tavalyi év egészét tekintve, úgy most is a kereszténydemokrata Hargitai János beszélt a leghosszabban, a legtöbb alkalommal pedig az MSZP-s Bókay Endre emelkedett szólásra országgyűlési képviselőként – csupán néhány másodperccel elmaradva Hargitai összteljesítményétől. A parlamentben idén bemutatkozó Hoppál Péter alaposan belekezdett: a fideszes képviselő tizenhárom felszólalást jegyzett, összesen több, mint ötven percet beszélve, ez pedig azonnal a lista harmadik helyére repítette. A szocialisták sorait erősítő Kocsi László, Páva Zoltán, és Kőhegyi István 2008 első felében ugyanakkor egyszer sem szólalt meg.

Az adatok mögé tekintve kiderül az is, hogy a képviselők aktivitása sokszor attól is függhet, hogy milyen szerepben, milyen tisztségből fakadóan szólalnak meg: az élen szereplők adatait szemlézve kiderül, hogy az MSZP-s Puch László tizenhétszer szólalt fel, igaz, főképp államtitkári megbízatásából fakadóan, a fideszes Kékkői József viszont képviselőként tizennégyszer. Szintén nagyot dob az adatokon, ha valaki önálló indítványt terjeszt elő, hiszen annak kapcsán számos felszólalási lehetősége adódik, csakúgy mint annak, aki pártja vezérszónokaként emelkedik szólásra egy-egy téma kapcsán.

Dr. Hargitai János (KDNP) 6 felszólalás – 83 perc, 45 mp

Júniusi, vezérszónoki felszólalása során a következő szavakkal ostorozta az adótörvények akkor készülő módosítását: „Akik eddig szegényen éltek és nyomorogtak, azok az elkövetkezendő időszakban is nyomorogni fognak, és ilyen a társadalom többsége. Akik fent voltak, a felső tízezer, és még egy szűkebb réteg, nekik legfeljebb egy kicsit megnehezül az életük.”

Dr. Hoppál Péter (Fidesz) 13 felszólalás – 50 perc, 8 mp

A T. Házban debütáló dr. Hoppál Péter tizenháromszor szólalt fel. Júniusban a következőket mondta egy azonnali kérdés során: „Hallottuk a 2006-os miniszterelnök-jelölti vitában Gyurcsány Ferencet az Ormánság sorsáért álságosan aggódni. Én rendszeresen járok az Ormánságba, önök elfelejtették az ormánsági embereket, de elfelejtették a szegény családokat is.”

Bánki Erik (Fidesz) 4 felszólalás – 11 perc, 35 mp

A mohácsi képviselő a pécsi időközi polgármester-választás után napirend előtt így fogalmazott: „a pécsiek bebizonyították, hogy van értelme szavazni, mert így elérhető a változás. Az igazság mindig győz a hazugság felett. Mert aki azt gondolja, hogy az embereket hosszú távon be lehet csapni, az rosszul gondolja, hosszú távon nem lehet ezt tenni egyetlen városban sem.”

Bókay Endre (MSZP) 24 felszólalás – 83 perc, 19 mp

A felszólalásai számát tekintve hagyományosan aktív képviselő a baranyai társai között tavasszal az élen végzett. A nyugdíjakról folytatott vitában márciusban ezt mondta: „arról, hogy a vidéki nyugdíjasok a 60 ezer forintból sokkal roszszabbul élnek, mint a városiak, nekem eszembe jutottak a pécsi panelban élő nyugdíjasaim. Én rájuk gondolva nem ezt a képet látom….”

Kékkői Zoltán József (Fidesz) 14 felszólalás – 39 perc, 15 mp

A képviselő januárban egy azonnali kérdésében a tejágazat problémáit feszegette: „Az utóbbi évben drasztikusan visszaesett a tej felvásárlási ára. Miniszter úr múlt heti bejelentése szerint az agrártárca intézkedéscsomagot dolgozott ki a tejtermelők megsegítésére, de ez igencsak megkésett. Hiszen a tejtermelő ágazat válsága nem most kezdődött.”

Dr. Szili Katalin (MSZP) 686 megnyilatkozás – nincs adat

A Tisztelt Ház elnökeként tevékenykedő pécsi országgyűlési képviselő megbízatásából adódóan nem megszólalásaival járul hozzá a képviselők munkájához. Ugyanakkor, ha házelnökként tett megszólalásainak időtartamát összeadnánk, a legtöbbet beszélő képviselőként tarthatnánk számon, ugyanis csak a tavaszi ülésszak során 686 alkalommal szólalt meg.

Kőhegyi István Zsolt (MSZP) 0 felszólalás – 0 perc

Az MSZP Baranya Megyei Választmánya és elnöksége idén februárban Kőhegyi Istvánt választotta meg Pécs elhunyt polgármestere, Tasnádi Péter parlamenti helyére. A mandátumról azért dönthettek, és azért nem kellett időközi választást kiírni, mert az listás hely volt. A mandátumát februárban átvevő politikus eddig nem hallatta a hangját a Tisztelt Házban.

Paizs József (MSZP) 1 felszólalás – 6 perc, 11 mp

A szigetvári városvezető idén egyszer szólt, az erdők védelméről folyó vitában. „Az új erdőtörvény a meglévő párhuzamosságok kiszűrésével egyszerűbb, átláthatóbb követelményeket teremt. A körzeti erdőterv készítésébe mind az előkészítési, mind az elfogadási fázisban gyakorlatilag beleszólhatott mindenki, aki jogot szeretne formálni a törvény meghozatalában.”

Dr. Nyul István (MSZP) 1 felszólalás – 4 perc, 41 mp

A mohácsi honatya tavasszal egy alkalommal beszélt, az egészségügyi bizottság véleményét ismertette a kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről. „Mindenképp előrehaladást jelent, hogy a járóbeteg-szakellátást a drogambulanciák integráltan, a fekvőbeteg-intézményekkel együttműködve végzik ma már. Azonban hiányzik a szakembergárda.”

Dr. Páva Zoltán (MSZP) 0 felszólalás – 0 perc

Komló polgármestere, dr. Páva Zoltán a tavaszi ülésszak során egyetlen alkalommal sem szólalt meg. A politikusra, bár sosem tartozott a leggyakrabban szólók közé, nem ez a jellemző, hiszen például tavaly hat alkalommal, összességében több, mint huszonegy percet beszélt. A képviselő a „sportos” témákban volt elemében, az olimpián elért eredményeket is értékelte.

Koszorús László (Fidesz) 16 felszólalás – 39 perc, 45 mp

A képviselő márciusban a teljes hiteldíjmutató (THM) szabályozása kapcsán ezt mondta: „komoly feszültségekhez vezetnek, amikor pár tízezer forintokból hirtelen pár százezer forintok lesznek, és nyilvánvaló módon ezek a pénzügyi szolgáltatók nem a jóhiszemű és az erkölcsös pénzügyi szolgáltatók szintjén működnek, tehát igenis foglalkozni kell ezzel.

Kocsi László (MSZP) 0 felszólalás – 0 perc

A szocialista országgyűlési képviselő azok táborába tartozik, akik idén nem hallatták a hangjukat. A képviselőtől mindez nem váratlan, ugyanis tavaly, az őszi és a tavaszi ülésszakot együttvéve egyszer sem nyilatkozott meg. Azt megelőzően, 2007-ben két alkalommal az Európai Unió ügyeihez kapcsolódóan, a lisszaboni szerződés vitájában szólalt meg.

Puch László (MSZP) 17 felszólalás – 34 perc, 18 mp

A mohácsi képviselő felszólalásai többségét még közlekedési államtitkáraként jegyezte. Márciusban a MÁV-székház eladása kapcsán ezt mondta: „Jelenleg 33 ezer négyzetmétert vagy bérel, vagy használ saját tulajdonú ingatlanként a MÁV, ebből 27 ezer négyzetméterbe fog beköltözni. Egybeköltözik, és az egybeköltözése valóban szervezeti előrelépést is jelent”.

Dr. Szakács László (MSZP) 2 felszólalás – 5 perc, 49 mp

A komlói politikus kétszer szólalt meg a tavaszi ülésszak során. Májusban a polgárőrök eszközrendszerének bővítése mellett érvelt: „Nagyon sokszor a rendőrség nem tudja kiadni a szolgálatot a polgárőrség nélkül, nagyon sokszor a rendezvények biztosítását sem tudják megoldani nélkülük. Ezt ilyenkor a polgárőrök minden egyes alkalommal megteszik.”

Máig betöltetlenül

Amint az ismert, a 2006 nyarán bekövetkezett autóbalesete óta éber kómában fekvő dr. Toller László gondnokság alá helyezéséről januárban határozott a bíróság, ezzel a szocialista politikus elveszítette mandátumát. Körzetében – a pécsi Kertvárosban és a környező falvakban – időközi választást tűztek ki, azonban a voksolás két forduló után sem volt érvényes, mert a részvétel alacsonyabb volt a törvényben rögzített minimumnál. Ebből adódóan Toller László helye továbbra is betöltetlen az Országgyűlésben. A Kertvárosban ősszel futnak neki ismét az időközi választásnak.