2009.06.14. 19:48
EKF: az elvesztett közbizalom az alapvető baj
A napokban mutatták be az EKF jövő évi programcsomagját, amelyet több politikus is történelmi pillanatként, a város életének sorsfordítójaként értékelt. A Dunántúli Napló Takáts József eszmetörténésztől, a győztes Pécs 2010 pályázat írójától kért rövid véleményt.
A 2010-es EKF-év bemutatott programcsomagja olyan, amilyet az elmúlt három kínos év után várni lehetett, mondja érdeklődésünkre Takáts József. Kulturális, művészeti programok vannak benne, érdektelenek és érdekesek vegyesen; valamint sok feltételes módban fogalmazott mondat, ahol konkrét résztvevőket és ezután felépítendő helyszíneket kell megnevezni.
– Európa nyugati felén a kultúrát és a kortárs művészetet a társadalmi problémák felszínre hozása, megvitatása színterének gondolják. Ez a szemlélet alig van jelen a programcsomagban – hangsúlyozza az eszmetörténész. – Túl kevés kreatív kis eseményt lelünk benne, túl kevés kulturális folyamatot és túl sok hagyományos rendezvényfajtát. A jellegzetes „kulturális fővárosi” programok olyanok, mint a Krétakör Színház városterápiája, a Parti Galéria „tájtérképei” (közösségi alkotásai), a Temporary City urbanisztikai programja, a Színerő-tárlatok: az ilyenekből van túl kevés.
Takáts felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2005-ös pályázati könyvben a 2010-es év jellegadó témái között szerepelt az európai centrum és periféria, a szocializmus hazai kulturális hagyatéka, az ország kulturális decentralizációjának és a városiasság visszanyerésének a kérdése – e problémák eltűntek a programtervezésből vagy jelentéktelenné váltak, s nem léptek a helyükre más témák, más problémák.
– Örülni fogunk, ha valóban Pécsett koncertezik majd Fazil Say, ha megnézhetjük a Bauhaus-kiállítást; Essen és Isztambul pécsi jelenléte az egyik legreménytelibb eleme a programcsomagnak – ám nem világos, mi adja majd a pécsi 2010-es év karakterét? Ugyanakkor a Pécs 2010-program alapvető baja nem ez, mint majd’ mindenki tudja, hanem a tisztánlátás és igaz beszéd hiánya az EKF beruházásai ügyében, s a három év alatt elvesztett helyi és országos közbizalom. Nem tudom, elegendő lesz-e ez a programcsomag arra, hogy megfordítsa a Pécs 2010-programot körülvevő hangulatot – mondja Takáts József.
A köztereken kívül alig van minőségi helyszín
Az elbizonytalanodott beruházások miatt egyelőre nem lehet számolni a hangversenyteremmel és a Zsolnay negyedben felépülő Pécsi Galériával. Ez a bizonytalanság tükröződik is a kiadott programfüzetben. A hat, Pécsett élő, európai szintű képzőművész életmű-kiállításainak például nincs helyszíne. A komolyzenei koncertek többnyire a POTE aulájában lesznek számos világhíresség meghökkentése céljából, ha fellépnek egyáltalán. A kiszemelt Uránia mozi, Ifjúsági Ház és „a peremkerületi közösségi helyszínek” sem öregbítik majd a város jó hírét, nem beszélvea ZeneParkról, amelynek állaga a legnagyobb jóindulattal is gyalázatosnak nevezhető.
Néhány év alatt sok minden elenyészett
„A pécsi pályamunka veszi legkomolyabban a kulturális alapú városfejlesztés kritériumát, amennyiben magát a kultúrát elsősorban a városi élet megemelt minőségeként, nem pedig esemény- és művészetalapú elgondolásként engedi megmutatkozni” – érvelt a tizennégy fős nemzetközi zsűri 2005-ben a pécsi pályázat mellett. A végeredmény mégiscsak megle-hetősen eseményalapú lett, és a pályamunka a legkiforrottabb, átfogó koncepciója, az „öt pillér” elgondolás is elenyészett a Brüsszel figyelmét annak idején felkeltő, a Balkánra nyitott kulturális kapuváros lehetőséggel együtt.
a ZeneParkról, amelynek állaga a legnagyobb jóindulattal is gyalázatosnak nevezhető. Néhány év alatt sok minden elenyészett „A pécsi pályamunka veszi legkomolyabban a kulturális alapú városfejlesztés kritériumát, amennyiben magát a kultúrát elsősorban a városi élet megemelt minőségeként, nem pedig esemény- és művészetalapú elgondolásként engedi megmutatkozni” – érvelt a tizennégy fős nemzetközi zsűri 2005-ben a pécsi pályázat mellett. A végeredmény mégiscsak megle-hetősen eseményalapú lett, és a pályamunka a legkiforrottabb, átfogó koncepciója, az „öt pillér” elgondolás is elenyészett a Brüsszel figyelmét annak idején felkeltő, a Balkánra nyitott kulturális kapuváros lehetőséggel együtt. -->
