Hatodszor választanak a pécsiek polgármestert

A közgyűlés választotta meg Pécs városvezetőjét

Talán már furcsa is, hogy 1990-ben még kétfordulós volt az önkormányzati választás is, az első fordulót szeptember 30-án, a másodikat október 14-én tartották. Még egy fontos különbség: a polgármestert ekkor még nem a szavazópolgárok, hanem a megalakult új testület választotta meg. Pécsett ez nem ment könnyen, az 1990. október 29-én tartott alakuló ülésen még arról is vita folyt, hogy kinek van szavazójoga (két körzetben ugyanis később tartottak voksolást). Végül a képviselők voksainak többségét az SZDSZ-es Krippl Zoltán szerezte meg (29 szavazat), míg ellenfele, Schmidt Gábor (MDF–FKgP–KDNP) 17 szavazatot kapott. Így az első ciklusban dr. Krippl Zoltán lett a pécsi polgármester. Az esemény után az akkor még Janus Pannoniusról elnevezett egyetem rektora, Ormos Mária így nyilatkozott: „rendkívül szórakoztató volt számomra ez az alakuló ülés”.

Szabad demokrata siker

1990. április 8-án zajlott az országgyűlési választás második fordulója, a Kertvárost és több községet magában foglaló 3-as körzetben a szabad demokrata Bretter Zoltán szerzett mandátumot: a 49,49 százalékos eredmény több mint 10 ezer választópolgárt jelent. Mögötte az MDF-es Medgyánszky Sándor (36,15 százalék, 7557 voks) állt, míg a harmadik helyen az MSZP jelöltje, Vonyó József végzett, ő a voksok 14,36 százalékát szerezte meg, 3002 szavazattal.

Páva Zsolt nyert az MSZP-s Kékes Ferenc ellenében

1994-re már változott a jogszabály, így az önkormányzati választásokat egy fordulóban tartották, s a szavazópolgárok határoztak a polgármester személyéről is. Viszonylag későn, nem ősszel, hanem 1994 decemberében tartották a voksolást, Pécsett hat jelölt szállt ringbe, köztük olyan szerveződések jelöltjei, mint a Köztársaság Párt illetve a Társadalmi Egyesülések Szövetsége. A legtöbb szavazatot Páva Zsolt kapta, a voksok 42,99 százalékával lett Pécs városvezetője. A jelöltet a Fidesz, az MDF, az FKgP és az SZDSZ támogatta. A második helyen az MSZP jelöltje végzett, a szavazatok 34,9 százalékát szerezte meg. A szocialisták jelöltje egyébként az a Kékes Ferenc volt, akit így polgármesterként nem ismerhettek meg a pécsiek, ellenben később, 1998-tól két cikluson át volt a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. Érdekesség, hogy a harmadik helyen egy független végzett: Molnár Zoltán a szavazatok csaknem kilenc százalékát szerezte meg.

Toller első győzelme

1994-ben az első fordulóban tíz (!) jelölt vágott neki a megmérettetésnek a baranyai 3-as országgyűlési választókerületben, de senki sem szerzett elsőre abszolút többséget. A második fordulóban három jelölt maradt, s május 29-én Toller László (MSZP) a voksok 49,71 százalékával szerzett mandátumot (ez akkor 14 ezernél több voksot jelentett), megelőzve az SZDSZ-es Bretter Zoltánt, a körzet korábbi képviselőjét és az MDF színeiben indult Staub Ernőt.

Két polgármesterjelöltből lett később alpolgármester

[caption id="" align="alignleft" width="340"] Toller László (jobbról) már polgármesterként 1999 elején egy pécsi bevásárlóközpont alapkőletételén
[/caption]1998 őszén, egészen pontosan október 18-án négy jelölt vágott neki a pécsi polgármesteri székért folyó egyfordulós küzdelemnek. A Fidesz színeiben nem az előző ciklus polgármestere, Páva Zsolt, hanem Trombitás Zoltán indult (őt támogatta még az FKgP, az MDF, a KDNP és az akkor még létező MDNP is). Ekkor szállt ringbe először az MSZP színeiben Toller László, aki 1994 óta a kertvárosi körzet országgyűlési képviselője volt, s mandátumát 1998 tavaszán is megerősítette. Az októberi napon még nem lehetett tudni, hogy a másik két jelölt később alpolgármester lesz Pécsett: Papp Béla a szabad demokraták részéről, míg Kerényi János a Polgári Kör, a Nyugdíjasok Egyesülete és a Lakásszövetkezetek jelöltjeként indult. Toller László nyerte ekkor a megmérettetést, igaz – főként a későbbi választások eredményeihez képest – szoros versenyben: ő 46,55, a fideszes Trombitás Zoltán 40,8 százalékot kapott.

Narancs kontra szegfű

1998-ban az első forduló Pécsett, a 3-as körzetben szintén eredménytelen lett, a kilenc jelölt közül senki sem lépte át az 50 százalékos támogatottsági küszöböt. A második fordulót május 24-én tartották, s mint ismert, országosan a Fidesz, az FKgP és az MDF alakíthatott kormányt. Ám a baranyai 3-asban Toller László megőrizte mandátumát: a voksok 53,57 százalékát kapta meg, míg a fideszes Körömi Attila 46,43 százalékot szerzett (a második fordulóban nem volt több induló).

Hatan indultak, de mégis egyesélyes volt a küzdelem

Hatan gyűjtötték össze a kopogtatócédulákat, s vágtak neki a pécsi polgármester-jelöltségnek 2002-ben, de bizonyára többen vélhették úgy, valós esélyük nincs sok. Az október 20-i napon ez ki is derült, hiszen az MSZP-s Toller László 1998 után másodszor is győzött. Mégpedig a voksok 67,93 százalékával, ez mintegy 38 ezer pécsi választópolgár szavazatát jelentette. A második Ternák Gábor lett a Fidesz-MDF színeiben, rá csaknem 13 ezer polgár adott voksot. Érdekesség, hogy ismét indult az előző ciklus egyik alpolgármestere, Kerényi János, több civil szervezet közös jelöltjeként. Ő a következő ciklusban már nem lett alpolgármester, sőt egyéb megbízatása miatt a képviselői mandátumáról is lemondott később. Az SZDSZ Papp Béla helyett Bretter Zoltánt indította, aki 1990-ben országgyűlési képviselő lett Kertvárosban. Ekkor indított először jelöltet az Összefogás Pécsért Egyesület Dévényi Sándor személyében.

Mandátum első körben

Noha a választás 2002-ben is kétfordulós volt, a pécsi 3-as körzetben csak egy fordulót kellett tartani, lévén a voksolás már április 7-én érvényes és eredményes volt. Toller László az MSZP színeiben ugyanis elsőre megszerezte a voksok több mint felét, pontosan 55,34 százalékát. A második helyen a Fidesz–MDF közös jelöltje, Körömi Attila végzett, a voksok kevesebb mint harminc százalékával, harmadik az SZDSZ-es Pörös Béla lett, öt százalék alatti eredménnyel.

A legszorosabb eredmény: 287 voks volt a különbség

2006-ban az MSZP nem tudta a korábban autóbalesetet szenvedett polgármestert, Toller Lászlót indítani. A szocialisták jelöltje végül a közelmúltban súlyos betegség után elhunyt Tasnádi Péter, a megyei közgyűlés korábbi alelnöke lett. A polgári oldal Páva Zsoltot küldte ringbe, a Fidesz, a KDNP és az Összefogás Pécsért Egyesület támogatta. Az eddigi legszorosabb választás alakult ki, végül a hivatalos számolás után mindössze 287 voks döntött a szocialista Tasnádi Péter javára. Az SZDSZ és az MDF jelöltje egyaránt 2000 alatti szavazatot kapott, így mindketten 3 százalék alatt végeztek.

Csaknem hatvan százalék

Ahogy 2002-ben, úgy 2006-ban is az első forduló már eredményt hozott Pécsett, a 3-as országgyűlési választókerületben. Ekkor hét jelölt mérette meg magát, s közülük Toller László (MSZP) az első fordulóban képviselő lett. A 2006. április 9-én tartott szavazáson a voksok csaknem hatvan százalékát szerezte meg (egészen pontosan a polgárok 59,07 százaléka szavazott rá). A második helyen Ternák Gábor, a Fidesz–KDNP jelöltje végzett, ő 29,27 százalékot szerzett.

A következő polgármester-választás elvileg 2010 őszén következne, Tasnádi Péter halála miatt azonban a pécsieket újra szavazóurnához szólítják. Arról is döntés született, hogy a voksolás május 10-én, vasárnap lesz. Ekkor választ Pécs újra polgármestert – a rendszerváltozás óta immár a hatodik városvezető személyéről születik döntés.

[caption id="" align="alignleft" width="340"] Balról Páva Zsolt és Mikes Éva alpolgármesterek, Rajczi Péter korelnök képviselő, mögötte Krippl Zoltán polgármester
[/caption]