Parlament: baranyai „dumagépek” és néma Leventék

A parlamenti információs rendszer adatait használva öszszesítettük a baranyai képviselők felszólalásaikra vonatkozó adatait. Az eredményeket böngészve kiderül, hogy összességében a legtöbbet a kereszténydemokrata Hargitai János beszélt, a legtöbb alkalommal pedig az MSZP-s Bókay Endre emelkedett szólásra országgyűlési képviselőként.

A szocialista Kocsi László ugyanakkor egyszer sem, míg dr. Szakács László csak egyetlen alkalommal élt a lehetőséggel – tíz másodperc erejéig.

Dr. Szili Katalin (MSZP)
1169 megnyilatkozás - nincs adat

A Tisztelt Ház elnökeként tevékenykedő pécsi képviselő, dr. Szili Katalin megbízatásából adódóan elsősorban nem a megszólalásaival, hanem az ülések vezetésével járul hozzá a képviselők munkájához. Ugyanakkor, ha házelnökként tett megszólalásainak időtartamát összeadnánk, alighanem valamennyi politikus között a legtöbbet beszélő képviselőként tarthatnánk számon, ugyanis az elmúlt egy év során összesen 1169 alkalommal szólalt meg a az ülésteremben.

Dr. Hargitai János (KDNP)
24 felszólalás - 233 perc, 10 másodperc

A KDNP frakcióvezető-helyettese a felszólalások időtartamát illetően, akárcsak tavaly, idén is a rangsor első helyezettje. Pártja vezérszónokaként novemberben a költségvetés vitája során szólalt fel. „Október 9-e előtt a kormány azt gondolta, hogy a költségvetéssel majd versenyképességet növel, egyensúlyt javít, és egy fenntartható pályán működteti a költségvetést. Sőt, azt is megfogalmazta, hogy az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ma már csak mi van napirenden? Pénzügyi stabilitás és esetleg a munkahelyek megőrzése; hozzáteszem, százezer munkahely, százezer munkahely van veszélyben, hogy mindenki értse a baj nagyságát!

Puch László (MSZP)
66 felszólalás - 170 perc, 35 másodperc

A mohácsi parlamenti képviselőt májusban a közlekedési szaktárca államtitkárának nevezték ki, így felszólalásai döntő többségét ebben a minőségében tette. A vasutasok decemberi munkabeszüntetése kapcsán így fogalmazott: „a sztrájk egy alkotmányos jog, mindenkinek joga van ebben részt venni, illetve a sztrájkot kezdeményezni és ehhez csatlakozni. Ezzel együtt azért azt is gondolom, hogy azért a sztrájkkal is felelősen kell tudni élni.”

Bókay Endre (MSZP)
46 felszólalás - 158 perc, 18 másodperc

A pécsi szocialista politikus rendkívül aktív volt: a baranyai képviselők közül – ha a főképp államtitkári pozíciójában megnyilatkozó Puch Lászlót „kivesszük” a sorból – ő szólalt fel a legtöbb alkalommal. Októberben, az ország megújításának lehetséges irányairól tartott vitában egyebek mellett ezt mondta: „Szlovákiából naponta 20 ezren járnak át Magyarországra dolgozni, munkát vállalni, míg az Alföldről és más térségekből egyszerűen nem tudják odaszippantani ezt a munkaerőt. A saját térségemből, Pécsről tudok példát hozni, az ottani finn cégnek, az Elcoteqnek egyszerűen az egész régiót járják be a buszai, hogy megfelelő munkaerőt tudjon magának toborozni és összehozni.”

Paizs József (MSZP)
13 felszólalás - 83 perc, 27 másodperc

A szigetvári politikus valamennyi felszólalását az őszi ülésszakban jegyezte. A szociális törvény módosítása kapcsán ezt mondta: „az indítvány társadalmi kihatása, jól tudjuk, mintegy 60 milliárd forint és 200 ezer ember. Azt is érzékeljük, hogy a társadalomban az indítvány körül sokkal nagyobb indulatok keletkeztek. Ne kapjon segélyt, aki nem tartja be a társadalmi együttélés szabályait, és életvitele alapján nem felel meg a közösségi elvárásoknak. Ez a társadalom részéről egy maximális elvárás, mondhatnánk azt is, hogy maximális és jogos elvárás. Nagy a támogatottsága, bizonyítja, hogy a bizottságnál is ez a fölvetés így, csont nélkül ment át. Mégis itt, a teremben is nagyon megoszlanak a vélemények.”

Kékkői Zoltán József  (Fidesz)
24 felszólalás - 79 perc, 5 másodperc

A képviselő megszólalásai számát tekintve holtversenyben áll Hargitai Jánossal. Októberben napirend utáni felszólalásában így fogalmazott: „Az ország hátrányos helyzetű térségeiben, ahol számos kistelepülés található, a kormány azt is felszámolta, ami megvolt: munkahelyeket, vállalkozásokat, iskolákat, egészségügyi intézményeket, a vasutat és a postaszolgálatot is.
Az ormánságiak számára már ismerős a gazdaságosságra és a fejlődésre hivatkozó módszeres elsorvasztás. Ezt tette az elődpárt is. A fejlődés jegyében zajlott a teljes tulajdonfosztás, a fejlődés indokolta a határsávba internálást, és ugyancsak a fejlődést szolgálja állítólag ez a mostani végső felszámolás is.”

Koszorús László (Fidesz)
18 felszólalás - 46 perc, 58 másodperc

A politikus 2008-ban is aktív volt. Az adótörvények vitája során ezt mondta: „a kormány által benyújtott adótörvényeket több mindenhez lehetne hasonlítani. Egy történésznek könnyen Potemkin báró és díszletfalai juthatnak eszébe: szépen festett papírok, amelyek mögött semmi valóságos sem volt. Nekem, aki fogyasztóvédelemmel foglalkozom, a szavatossági idő problémái, a romlott áru vevőre sózásának bűne az, amit feltételez a mostani adócsomag.”

Bánki Erik (Fidesz)
8 felszólalás - 29 perc, 50 másodperc

A mohácsi országgyűlési képviselő nyolc felszólalása a középmezőnyhöz volt elegendő 2008-ban. Szeptemberben kétperces felszólalásban az oktatási rendszer visszáságaira hívta fel a figyelmet. „Abszolút nem értek egyet azzal, amit Tatai-Tóth András képviselő úr elmondott. Való igaz, vannak olyan kistelepülések, ahol nincs iskola, és korábban sem volt. Nem ez az alapvető probléma. Onnan korábban is bejártak a kistérségi központba, a nagyobb faluba iskolába. Az a baj, hogy most megszüntetik a nagyobb faluban lévő iskolát, és ezzel a hozzá kapcsolódó kistelepüléseket lehetetlenítik el. Képviselő úr, járja egy kicsit a vidéket, megéri, higgye el nekem! (Tatai-Tóth András: Ott élek!)

Dr. Nyul István (MSZP)
8 felszólalás - 25 perc 46 másodperc

A civilben gyermekorvos mohácsi dr. Nyul István leginkább hivatásához kapcsolódó kérdésekhez szólt hozzá. Novemberben az egészségügyi tárgyú törvények módosítása előtt így fogalmazott: „a beteg szempontjából feltétlenül jónak mondható, hogy mintegy ezerhétszáz gyógyszer ára csökkent. A szabadalmilag nem védett, ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó készítmények olcsóbbak, mint az originális készítmények. A fix díj bevezetése is a beteg érdekét szolgálja, azonban mindez a gyógyszertáraknál, valamint a forgalmazóknál bevételcsökkenést eredményezett. A gyógyszer-forgalmazási törvény szerint az egzisztenciális nehézséggel küszködő vállalkozások számára áll rendelkezésre a működési célú támogatás lehetősége.

Dr. Páva Zoltán (MSZP)
6 felszólalás - 21 perc, 11 másodperc

Komló polgármestere a „sportos” témákban volt elemében. Az olimpián elért eredményeket is értékelte. „A csapat 170 sportolója 23 sportágban állt rajthoz, 10 sportágban voltunk képesek döntőbe kerülni, és az első nyolc helyezés valamelyi-két megszerezni. A csapat eredményessége összességében elmaradt a fokozott társadalmi és sportszakmai várakozásoktól. Kitűzött célunk, hogy a nemzetek rangsorában a tizenötödik hely környékén végezzünk, nem sikerült.”

Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
5 felszólalás - 19 perc, 36 másodperc

A képviselő 2008-ban ötször kért szót. Novemberben napirend előtt ezt mondta: „Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az elmúlt napokban nemcsak folytatta megszorító politikáját, hanem döbbenetes és gátlástalan módon tovább rabolja a társadalmat. A megszorító csomag meggyorsítja a kihalásra ítélt nyugdíjasok természetes fogyását. A kormányzás se nem szociális, se nem liberális, hanem embertelenül kegyetlen. A megszorítás kegyelemdöfés a társadalommal szemben. Még májusban mondta a miniszterelnök, hogy a Fidesz a nyugdíjasok és a munkások közé tengelyt akar akasztani, de mi ezt nem engedjük. Még egy idézet: október 17-én a televízióban azt mondta, megőrizzük a 13. havi nyugdíjat.”

Tasnádi Péter (MSZP)
1 felszólalás - 2 perc, 53 másodperc

Pécs polgármestere egyszer nyilatkozott meg, az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló törvény vitája során. „Az önkéntes tűzoltóságok beavatkozási feladatai nagyon hasonlóak a hivatásos tűzoltóságéhoz. A hivatásos és az önkéntes tűzoltóság egymásra épülését, egymást kiegészítő tevékenységüket tartom mind szakmailag, mind költséghatékonyság szempontjából megfelelőnek, ugyanakkor kívánatosnak is. Ezeket az elveket a finanszírozásnak is követnie kell.”

Dr. Szakács László (MSZP)
1 felszólalás - 0 perc, 10 másodperc

Az első ciklusát a Tisztelt Házban töltő komlói politikus mindössze egyszer szólalt meg a tavaszi ülésszak során. A kormány és a Svéd Királyság közötti, a biometrikus adatok gyűjtéséről szóló megállapodásról fejtette ki a külügyi, és határon túli magyarok bizottságának előadójaként a testület álláspontját: „Köszönöm a szót, elnök úr. A külügyi és határon túli magyarok bizottsága március 17-ei ülésén egyhangúan támogatta az előterjesztést.”

Kocsi László (MSZP)
0 felszólalás - 0 perc

A szocialista országgyűlési képviselő azok táborába tartozik, akik idén nem hallatták a hangjukat a parlamentben. A képviselőtől mindez nem váratlan, ugyanis tavaly, az őszi és a tavaszi ülésszakon együttvéve kétszer nyilatkozott meg a Tisztelt Házban. Mindkét alkalommal az Európai Unió ügyei-hez kapcsolódóan, nevezetesen – a balul elsült írországi népszavazás miatt akkor újra reflektorfénybe került - lisszaboni szerződés vitájában szólalt meg.

Pécs volt polgármestere – miután nem adta le 2007-es vagyonnyilatkozatát – nem kap semmiféle juttatást sem a parlamenttől.

Az adatok háttere: döntő lehet a képviselői szerep

Az adatok mögé tekintve kiderül az is, hogy a képviselők aktivitása sokszor attól is függhet, milyen szerepben, milyen tisztségükből fakadóan szólalnak meg. Puch László a megszólalásai számát tekintve például első, ám ő hozzászólásai elsöprő többségét 2008-ban már államtitkárként tette meg. Ugyanez vonatkozik Szili Katalinra is: a T. Ház elnöke hivatalából adódóan szólalt meg közel ezerkétszáz alkalommal.

Hargitai János azért is kerülhetett a képzeletbeli dobogó első helyére, mert a baranyai képviselők közül egyedüliként pártja frakciójának helyettes vezetője, ebből adódóan több vezérszónoki felszólalása is volt, ezek a „műfaj” sajátosságai miatt rendre igen hosszúak. (Ez ugyanakkor nem von le semmit teljesítményéből.)

Ugyancsak sokat lendít az adatokon, ha valaki mondjuk önálló indítványt terjeszt elő, hiszen annak kapcsán „hivatalból” számos felszólalási lehetősége adódik.

Pécs volt polgármestere – miután nem adta le 2007-es vagyonnyilatkozatát – nem kap semmiféle juttatást sem a parlamenttől. Az adatok háttere: döntő lehet a képviselői szerep Az adatok mögé tekintve kiderül az is, hogy a képviselők aktivitása sokszor attól is függhet, milyen szerepben, milyen tisztségükből fakadóan szólalnak meg. Puch László a megszólalásai számát tekintve például első, ám ő hozzászólásai elsöprő többségét 2008-ban már államtitkárként tette meg. Ugyanez vonatkozik Szili Katalinra is: a T. Ház elnöke hivatalából adódóan szólalt meg közel ezerkétszáz alkalommal.

Hargitai János azért is kerülhetett a képzeletbeli dobogó első helyére, mert a baranyai képviselők közül egyedüliként pártja frakciójának helyettes vezetője, ebből adódóan több vezérszónoki felszólalása is volt, ezek a „műfaj” sajátosságai miatt rendre igen hosszúak. (Ez ugyanakkor nem von le semmit teljesítményéből.)

Ugyancsak sokat lendít az adatokon, ha valaki mondjuk önálló indítványt terjeszt elő, hiszen annak kapcsán „hivatalból” számos felszólalási lehetősége adódik. -->