Inkább Huckleberry Finn, mint Einstein

[caption id="" align="alignleft" width="200"] Peter Agre professzor a PTE díszdoktoravatóján (Fotó: Laufer L.)
[/caption]– Mit jelent önnek egy kis ország egyetemének díszdoktori címe?
– Magyarország lélekszámában valóban kicsi, de a szellemi teljesítményét és az alkotókészségét illetően óriás. Ekként számomra nagy a megtiszteltetés, főleg midőn az egész világ által ismert ünnep, a magyar forradalom ötvenedik évfordulójának megemlékezései zajlanak.
– Hogy talált rá Pécsre?
– Némi áttétellel. Kutatásaimban együttműködtem többek között egy dán laboratóriummal, ott találkoztam először az egyetemük kutatóival, akik Dóczi Tamás professzor intézetéből érkezve, a központi idegrendszerrel foglalkoztak.
– Sejtette, hogy a „vízcsatornákért” Nobel-díj jár?
– Nem a felfedezés jelentős, hanem az ahhoz vezető út. Nézze, én nem Albert Einstein vagyok, hanem inkább Huckleberry Finn, aki apró lámpással utazott a nagy folyón, és sose tudta, hogy mi van a kanyaron túl. Nem veszem komolyan a tudományt. Inkább a kalandvágy vezérel a munkámban, akármilyen nagyszabású küldetésről is van szó.
– Édesanyja mit szólt a Nobel-díjhoz?
– Fiam vigyázz, nehogy a fejedbe szálljon a dicsőség.
– Ifjan bejárta a Szovjetuniót. Nem lehetett könnyű utazás.
– Valóban sokat faggattak az amerikai hatóságok arról, hogy miért akarok oda menni. A barátaimmal, mikorbusszal tettünk meg több mint hatezer kilométert és ma is emlékszem arra, hogy milyen melegszívűek az orosz emberek.
– Most miért a malária gyógyításának kutatására adta a fejét?
– Mert a vörös vértesteken tanulmányoztam a „vízcsatornákat”, s a malária is a vörös vértesteket támadja. Másrészt muszáj. Ez a gonosz betegség évente egymillió afrikai gyerek halálát okozza.

A nős, ötvenhét éves professzor ősei az 1800-as évek végén földművelőként vándoroltak Minnesotába, majd Dél-Dakotába, ahol megalapozták a következő generációk életét is. Apai ágon norvég, anyai ágon svéd-norvég származású. A konzervatív értékeket őrző vidéken norvég hagyományok szerint teltek az ünnepek, az osztálytársak közül többen északi hangzású keresztnevet viseltek, sőt egy alkalommal még a norvég király is meglátogatta a közösséget.

Agre kémikus édesapja a Berkeley Egyetemen tanított. Nyaranta öccsével a cserkésztábor farmján dolgozott, a téli kempingezéseken pedig megtanulta, hogyan vészelje át a minnesotai fagyokat. Középiskolás éveiben ragadta meg a síelés, a kerékpározás és a világjárás élménye: 1966-ban egy szovjetunióbeli kempingtúrára is eljutott.

A Pécsi Tudományegyetem díszdoktorként elmondta, hogy a több magyar és pécsi ismerőse van, köztük munkatársai is akadnak.

A nős, ötvenhét éves professzor ősei az 1800-as évek végén földművelőként vándoroltak Minnesotába, majd Dél-Dakotába, ahol megalapozták a következő generációk életét is. Apai ágon norvég, anyai ágon svéd-norvég származású. A konzervatív értékeket őrző vidéken norvég hagyományok szerint teltek az ünnepek, az osztálytársak közül többen északi hangzású keresztnevet viseltek, sőt egy alkalommal még a norvég király is meglátogatta a közösséget.

Agre kémikus édesapja a Berkeley Egyetemen tanított. Nyaranta öccsével a cserkésztábor farmján dolgozott, a téli kempingezéseken pedig megtanulta, hogyan vészelje át a minnesotai fagyokat. Középiskolás éveiben ragadta meg a síelés, a kerékpározás és a világjárás élménye: 1966-ban egy szovjetunióbeli kempingtúrára is eljutott.

A Pécsi Tudományegyetem díszdoktorként elmondta, hogy a több magyar és pécsi ismerőse van, köztük munkatársai is akadnak. Peter Agre professzor a PTE díszdoktoravatóján (Fotó: Laufer L.) -->