2009.04.16. 14:40
Szinte biztos, hogy lesz népszavazás a képviselői költségtérítésről
Gyakorlatilag már szinte kizárt, hogy elkerülhető legyen a négymilliárd forintba kerülő népszavazás megtartása a képviselői költségtérítésekről, mert ahhoz az kellene, hogy napokon belül elfogadják a kérdést rendező kétharmados törvényt - mondta Tóth Zoltán választási szakértő az MTI érdeklődésére csütörtökön.
Kedden az országgyűlési képviselők 360 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, három tartózkodással elfogadták a Seres Mária által kezdeményezett népszavazás elrendelését. A feltett kérdés a következő: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?".
A mintegy négymilliárd forintba kerülő népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen annak a Magyar Közlönyben történt közzétételét követő nyolc napon belül nyújtható be kifogás az Alkotmánybíróságnak.
Tóth Zoltán szerint már csak abban az esetben kerülhető el a tetemes költségekkel járó népszavazás megtartása, ha a jogszabályban előírt nyolc napon belül megfelelő tartalmú kifogással támadják a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot az Alkotmánybíróság előtt. A szakértő emlékeztetett arra, hogy tavaly ősszel az egészségbiztosítási pénztárakról szóló népszavazást "fújta le" hasonló helyzetben az Alkotmánybíróság. A testület akkor azzal indokolta döntését, hogy a helyzetet érdemben befolyásoló új körülmény merült fel, hiszen időközben a népszavazásra feltett kérdésnek megfelelő törvényi szabályozást alkotott az Országgyűlés. Abban az esetben a parlament hatályon kívül helyezte a korábban elfogadott több-biztosítós egészségügyi modellről szóló és a népszavazással megtámadott törvényt.
Tóth Zoltán álláspontja szerint a képviselői költségtérítések ügyében hasonló a helyzet, de már csak akkor kerülhető el a népszavazás megtartása, ha a keddi országgyűlési határozat elleni kifogás benyújtására nyitva álló nyolc napos határidő alatt megszületik a kérdést rendező kétharmados törvény, és így egy arra hivatkozó kifogás alapján az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az ominózus országgyűlési határozatot.
A népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen bármely magyar választópolgár benyújthat kifogást, melyet az Alkotmánybíróságnak sürgősséggel kell elbírálnia, de ennek konkrét időhatára a szabályozásban nincs, a gyakorlat az, hogy néhány héten, egy-két hónapon belül dönt a testület. Minden más esetben a választási eljárásról szóló törvény szerint a köztársasági elnök köteles kitűzni a népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén annak elbírálását - követő 15 napon belül. Az államfő csupán a népszavazás időpontját mérlegelheti.
Tóth Zoltán szerint a törvényi szabályozásból a jelenlegi helyzetben az következik, hogy ha sor kerül a népszavazásra, akkor azt a köztársasági elnök az európai parlamenti választás napját, június 7-ét követő 41. és 90. nap közé tűzheti ki. A szakember megjegyezte azt is, hogy az eredményes népszavazás kétéves "kötőerővel" bír, azaz ugyanabban a tárgyban nem lehet új szabályozást alkotni, illetve újabb népszavazást kiírni. Ugyanez egy törvényről nem mondható el, hiszen azt a parlamenti többség bármikor megváltoztathatja. A népszavazás lebonyolításához szükséges mintegy négymilliárd forint hozzávetőleg annyi, mint a képviselők négy évi költségtérítése.
Az MSZP-frakció kedden közölte, hogy önálló indítványt nyújt be a képviselői költségtérítések rendezésére azért, hogy ne kelljen milliárdokat költeni népszavazásra.
