Ilyen még nem volt Pécsen: összegyűltek az edzőlegendák – GALÉRIA+VIDEÓ

A fórumot Dr. habil. Rátgéber László nyitotta meg, aki először felkérte Dr. Szili Katalin Miniszterelnöki Főtanácsadót, prof. dr. Bethlem Józsefet, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettesét, valamint prof. dr. Ács Pongrácot a PTE Egészségtudományi Karának dékánját, hogy mondják el köszöntőiket. Minden felszólaló az I. Pécsi Sporttudományi Szimpózium jelentőségéről beszélt. 

I. Pécsi Sporttudományi Szimpózium - High Performance szemlélet

A köszöntőket a meghívott edzőlegendák előadása követte. Elsőként a kosárlabda Euroliga-győztes mesteredző, Rátgéber László szólalt fel. 

– Van egy kosárlabda specifikus módszertani központ, amely 3 éve jött létre. Ez a szervezet arra hivatott, hogy a meglévő tudásanyag (konferenciák, edzőképzési szakkönyvek, tesztrendszerek) ne vesszen el. A kosárlabda edzőtársadalmat megreformáló tudásanyagról van szó, és szeretném, ha ez innen, Pécsről indulva mindenhova eljutna. A High Performance Center létrehozása erről szól, manapság már az az edző, aki nem tudja összefogni a csapatát, nem tud kommunikálni az erőnléti edzőjével, a sportpszichológusával, vagy egyéb, a munkáját segítendő részegységekkel, az nem fog tudni fejlődni. Ez viszont a másik területek szemszögéből is igaz, az a sportpszichológus, aki nem érti az edzéstudományt, az nem sportpszichológus, hanem egy pszichológus, aki sportolókkal foglalkozik. Az a fontos, hogy a vezetőedzőt segítő személyek is megfelelően kommunikáljanak egymással, és a legjobbak legyenek a saját területükön. Ahol ez működik, ott lesznek igazán nagy sporteredmények. Ma már így néz ki a sport felépítése. Szeretném, ha a jövőben Pécs egy központja lehetne a High Performance szakemberek képzésének.

Rátgéber Lászlót Danyi Gábor, a Győri Audi ETO kézilabdacsapatával Bajnokok Ligáját nyerő vezetőedző követte, aki válaszolt pár kérdésünkre is az esemény előtt. 

– Nagyon megtisztelő, hogy meghívtak és nagyon nagy örömmel jöttem, hisz lokálpatriótának tartom magam. Sokat köszönhetek Pécsnek, és nem felejtem el honnan indultam. Egy nagyon rövid időkeret áll a rendelkezésemre egy hosszú témában. A High Performance egy tág fogalomkör, én ezen belül a csapat és a stáb közös munkájának a jelentőségéről fogok beszelni, példákkal, saját tapasztalatokkal, hogy milyen volt a BL-t nyerő csapattal dolgozni. A csapatszellem működése, és annak a megbecsülése kiemelten fontos számomra, az évek során kiderült, hogy ezt csak csapatban érdemes csinálni. Egyéni sportokban nyilván egy részről könnyebb, más részről nehezebb, de aki egyéni sportágban dolgozik az tudja, hogy ott is kellenek az egyes területekhez a szakemberek. Enélkül nem működik a magas szintű teljesítmény. Remélem, hogy rendszeressé sikerül tenni ezt a szimpóziumot, ahol mindig a legújabb teljesítményt kontrolláló dolgokkal kapcsolatban eszmecserét folytathatunk. 

Danyi Gábor reagált arra a felvetésünkre is, hogy véleménye szerint a játékosfejlesztésben az adott játékos gyengeségeit kell-e felerősíteni, vagy az erősségeit kiaknázni. 

– Nagyon jó a kérdés, ez komplex felvetés. A mai korban azok a szakmai dolgok, amik adva vannak egy adott korosztálynál, azoknak az erősítése kiemelten fontos, de az utánpótlásban érdemes már az iskola és a szabadidő kontrollálása is. Fel kell vennünk azokat a szokásokat, amelyeket a gyerekek a mai korban a szabadidejükben csinálnak, ebben egy nagyon komoly előrelépés lehet. Az edzéselméletben és a szakmában limitáltak a lehetőségek. Az utánpótlás nevelésünk évek óta bizonyítja, hogy a legjobbak között van, de a felnőtt kézilabdába való átmeneten még lépegetnünk kell. Az eredményesség és az eredménycentrikusság abszolút nem lehet szempont az utánpótlás nevelésben, a felnőtté válás korszakában kellene jobban odafigyelnünk a játékosokra. 

Dárdai Pál videóinterjú keretein belül szólalt meg 

A Hertha BSC labdarúgócsapatát többször is irányító korábbi szövetségi kapitány elmondta, hogy véleménye szerint egy profi játékos a szabadidejében is foglalkozik a testével, az egészségével, viszont ebben a klub is a játékosok segítségére van. Amikor vezetőedzőként dolgozott, az erőnléti mutatók alapján jelezték számára a fitneszedzők, hogy milyen intenzitású edzésre van szüksége a csapatnak. Amennyiben több sprintre, akkor a támadásokat gyakorolták, de ha fáradtabbak voltak a futballisták, akkor a védekezést lépték le. Kiemelte a megfelelő regenerációs feladatok fontosságát is, szerinte ugyanis nem csak a testet, de az elmét is frissíteni kell. Régebben elvitte lézerlövészetre is a játékosait, de azt túlságosan komolyan vették, és jobban elfáradtak, mint az edzéseken. A szakember, bár fontosnak tartja a statisztikai adatokat, sok mindenben azért még a szemének hisz, de a hosszútávú sikerhez vezető úton véleménye szerint is kell a tudomány. 

Petrov Iván, Világ és Európa-bajnok, valamint paralimpiai bajnok edző remek előadást tartott arról, hogy egy komplex élettani vizsgálatból milyen paramétereket lehet kinyerni, és végül mi lesz ebből a konklúzió. Remek példával szemléltette, hogy az úszósportban egy több hónapos, átfogó vizsgálatnak köszönhetően rájöttek, hogy az erőltetett kilégzés technikája nagy jelentőséggel lehet a teljesítményre. A High Performance környezetet pedig úgy definiálta, hogy egy olyan fizikailag virtuális környezet, amelyben a munkavállalók a leghatékonyabban támogatják a vállalkozás céljait. 

A szimpóziumot követően pedig értékelt, majd válaszolt azon kérdésünkre is, hogy mi lesz akkor, amikor már mindenkinek rendelkezésére áll egy High Performance háttér, és meg kell találni a győzelmet jelentő különbséget. 

– Szili Katalin remekül mondta a bevezetőben, hogy egy alkalommal megrendezni valamit az nem nagy dolog, a második alkalom ismétlés, és a harmadik a hagyománnyá válás, ez nagyon fontos. Láthatjuk, hogy az olimpiákon nüanszok döntenek, ezeket az apróságokat pedig a sporttudományokon keresztül lehet elérni. Két egyesület, két versenyző és két edző között az elhivatottság, a tudásszint magassága, és a kultúra lehet döntő szempont. Mi ezer szállal kötődünk Pécshez, amely nem csak sportban, de művészetekben is bölcsője a nagy gondolatoknak.

Dancsházy-Nagy Tamás, a Párizsban olimpiai bajnoki címet szerző férfi kardcsapat edzője nagyon részletesen mutatta be, hogy miként profilozzák az ellenfeleket. A korábbi meccsek mellett azt is megnézik, hogy emberileg milyen személyekkel állnak majd szemben a páston, még a közösségi médiás felületeit is vizsgálják az ellenfeleknek. Dancsházy arról is beszélt, hogy a mellényúlások és a hibák világítottak rá arra, hogy edzőként sosem gondolhatod azt, hogy már mindent tudsz. Bemutatójában az aranyérmet szerző férfi kardcsapat olimpiai ciklusát is megtekinthettük, ahol kiderült, hogy milyen összetételű egy jó négyes a páston, valamint az is, hogy Japánban is magas szintű elemzésekkel készültek az olimpiára.

Rövid szünetet követően következett a kerekasztal beszélgetés, ahol a jelen lévők kérdezhettek az edzőlegendáktól. Szó esett játékos-edző kapcsolatokról, konfliktuskezelésről, de még arról is, hogy melyik Petrov-fiú a jobb edző.

 Nem csupán az előadók, de a hallgatók is egyetértettek abban, hogy ez a sporttudományi konferencia ismétlésért kiállt.