Bizakodó, rövid időn belül minőségi változást vár

Utoljára a Kozármisleny NB II.-es csapatánál dolgozott Baranyában, felettébb sikeresen: a 2012/2013-as szezonban irányításával ezüstérmes lett az együttes a Nyugati csoportban. Ezt követően évekre „eltűnt” a megyéből, Agárdon, a Sándor Károly Akadémián dolgozott. Nyugodtan kijelenthető, hogy talán a legjobb helyen: az MTK akadémiája mindig híres volt az eredményes munkájáról, nagyon sok fiatalt került innen az élvonalba.

– Nagy tanulási folyamat volt ez számomra, büszke vagyok rá, hogy ott dolgozhattam – mesélte lapunknak a 48 esztendős Szabó Zsolt. – A tizennyolc és a tizenkilenc évesekkel foglalkoztam edzőként, majd vezetőedzőként, de mivel én ott is laktam, gyakorlatilag minden évben napi huszonnégy órában volt hatvannégy gyerekem. Az agárdi volt a legproduktívabb akadémia, amikor eljöttem, százhatvanötnél tartott a profi ligába kinevelt játékosok számát illetően. Ott nevelkedett többek között Gulácsi Péter, az utolsó korosztályban pedig, akikkel foglalkoztam, ott szerepelt az a Schäfer András, akit szerződtetett a Genoa. De akadtak ott jócskán pécsiek is: Vukmann Donát, Varasdi Dániel, Vogyicska Bálint.

Az agárdi kaland vége tavaly nyáron jött el, hogy utána ismét felnőtt vonalon dolgozzon. Siófokra került, ahol az NB II.-es csapatnál foglalkoztatták másodedzőként. Nem sokáig: a PMFC-től korábban is folyamatosan keresték, s néhány hónappal ezelőtt igent mondott, visszatért nevelőegyesületéhez.

– Kulcsár Árpád félévente vissza akart hozni, de amíg azt láttam, hogy létbizonytalanság van a csapatnál, nem jöttem. Mostanra stabilizálódott a helyzet a felnőtteknél, az akadémia építése megkezdődött, mindez megteremti annak a lehetőségét, hogy elérjük, a PMFC-nél ismét rang legyen dolgozni, futballozni. Ez az elsődleges cél!

Szabó Zsolt az úgynevezett építési szekció vezetője, vagyis az U12-től az U15-ös korosztályig tartoznak hozzá csapatok, az ott zajló szakmai munkát felügyeli. Amikor arról kérdezzük, milyennek látja a PMFC-nél az utánpótlásképzést, nagyon optimistán fogalmaz.

– Az a célunk, hogy a gyerekek ne menjenek el innen, s öt–hat éven belül ismét saját nevelésű játékosok alkossák a PMFC-t. Ez abszolút megvalósítható, ügyes gyerekek ugyanis most is vannak itt, ahogy mindig is voltak. A belső motiváció azonban nem mindegyikben van meg ahhoz, hogy olyan pályafutást futhasson be, mint mondjuk Gera Zoli – ezért aztán külső motivációra van szükség. Az edzéseinken három tréner dolgozik egyszerre egy csapattal, így mindig mindenkitől meg tudjuk követelni a koncentrációt, a magas intenzitást, s folyamatos a hibajavítás. Ennek biztosan meglesz az eredménye, fél éven belül minőségi változást várok.

A felnőtt csapattól pedig azt várja, hogy megnyerje a bajnokságot és felkerüljön a második vonalba. Úgy véli, ennek a keretnek ez a cél nem lehet teher, Vas Lászlónál pedig jó kezekben van a társaság.

– Nagyon szurkolok nekik! Létfontosságú lenne ez az utánpótlás számára is: perspektívát tudnánk nyújtani a fiataloknak, s a tehetségesebb tizenhat éves játékosoknak már profi szerződést adhatnánk, amivel itt tudnánk őket tartani.

A PMSC-től indult

A PMSC-ben nevelkedett, Garami Józsefnél mutatkozott be az NB I.-ben. A pécsi csapat után játszott többek között Mohácson, Dunaújvárosban, Pakson és Komlón. Edzőként a Bogád és a Pogány felnőtt csapatával, valamint a PMFC U19-eseivel is bajnok lett. Dolgozott a Kozármisleny utánpótlásában és a felnőtt csapat vezetőedzője is volt, továbbá megfordult Kaposváron a Bene Ferenc Akadémián.