2018.09.21. 09:32
Hiába invitálja Tolja bácsi
Az utóbbi időben már nincs ott a versenyeken, az edzőtáborokban – kikopott a medencéből a kétszeres paralimpiai bajnok pécsi úszó, Sors Tamás, becenevén Ponty. Ez a korszak végleg lezárult számára, most már a jogi tanulmányaira koncentrál, árulta el lapunknak.
– Mintha hiányozna a Ponty a medencéből!
– Tolja bácsinak, azaz Petrov Anatolijnak, korábbi edzőmnek nagyon hiányzik! – mondta Sors Tamás, az ANK Úszóklub egykori kiválósága, akinek a pekingi, a londoni és a riói paralimpiai játékokon is szoríthattunk. – Augusztusban voltam nála a szülinapján Goricán, felköszöntöttem, s bizony akkor is invitált vissza a vízbe.
– Sikertelenül?
– Egy ideig úgy voltam vele, hogy úszom is, meg nem is. Aztán a nyáron leültem, átgondoltam a dolgot, ráadásul a szövetség vezetőivel is egyeztettem, s arra jutottam, hogy ez így nem járható út. Nagyon azt akarták, hogy legyek ott mindenhol, minden versenyen, edzőtáborban, de én ezt már nem akarom.
– Elég volt?
– A riói játékok előtti évem úgy nézett ki, hogy a háromszázhatvanöt napból kétszázat nem voltam itthon... Tizenkilenc év sport után most már úgy érzem, nem biztos, hogy én ezt szeretném. Nem mellesleg úgy tűnt, hogy az ezüst- és a bronzérem volt a maximum, amit kihozhattam magamból, pedig rengeteg energiát tettem bele, sokat szenvedtem. Huszonhat esztendős vagyok, két év még visszavan Tokióig. Jönnek a fiatalok, a motivációm sem a régi, és az eredmények sem jönnek már úgy.
– Akkor ennek vége. Élvezi a nagyobb szabadságot, a több szabadidőt?
– Ez volt életem első nyara, amikor nem volt sem iskola, sem verseny. Elárulom, borzasztó volt, hogy két hónapig nem volt semmi dolgom! Előtte télen pedig nem voltam meleg égövi edzőtáborban, jól meg is betegedtem.
– Hiába, visszavág a sport! A viccet félretéve: azért úgy tudom, nem lógatja a lábát.
– Nem bizony. Még 2012-ben jelentkeztem a Pécsi Tudományegyetemen a Jogi Karra, de a sport miatt eddig nagyon lassan haladtam a tanulmányaimmal. Most fordult a kocka: jó sok szemináriumot felvettem, mindennap bejárok, hogy felgyorsuljon a folyamat. Azt tervezem, hogy 2020-ban, amikor a tokiói olimpia lesz, én nem érmet veszek majd át, hanem a diplomámat.
– Addig pedig csak pohárban lát vizet?
– Nem teljesen. Valószínűleg októbertől a PSN Zrt. keretein belül részt veszek a felnőtt úszásoktatásban. Ennek nagyon örülök, ez egy jó dolog. Mert ha most megkérdezi valaki, mégis mihez értek, akkor jelenleg azt kell mondjam, nem a joghoz, hanem az úszáshoz.
