Neki nem tetszik a videobíró

Lantos Levente a kivétel. A Kozármisleny NB III.-as együttesének csapatkapitánya, a korábban a PMFC-ben is sok-sok kemény csatát megélt rutinos védő ugyanis nem szurkol senkinek, lottózóban meg csak akkor jár, ha nagy ritkán kedve szottyan öt számot beikszelni – soha életében nem fogadott még ugyanis sporteseményre. Persze nem kell félteni, így is nagyon élvezi az oroszországi vb-t.

– Nekem eddig nagyon pozitív ez a világbajnokság – vallotta be Lantos. – Kifejezetten jó meccseket láttam, kicsit meg is lepődtem, hogy még a csoportkörnek sincs vége, de máris ilyen magas a színvonal. Sokan szokták kérdezni, hogy kinek szurkolok, de mivel a magyar válogatott nincs ott a tornán, őszintén mondhatom, hogy senkinek. Eddig egyébként a spanyolok játéka tetszett a legjobban. Mezőnyben nagyon jók. A kapu előtt vannak még gondjaik, talán ezért is nem tudták megnyerni mind a három csoportmeccsüket.

A középső védő ahogy „öregszik”, úgy figyeli egyre inkább szakmai szemmel egy-egy nagy torna találkozóit.

– Tényleg így van, most vettem észre, hogy például szemet szúrt, ahogy a kis országok válogatottjai közül néhányan milyen modern kontrajátékot tudnak játszani – mondta lapunknak a játékos, aki azt is kifejtette, hogy sokakkal ellentétben neki egyáltalán nem tetszik, hogy bevezették a videobírót. – Ez borzasztó. Lassan mindenért mennek videózni, elhúzódik a játék, sokszor nevetségessé válik az egész. A gólvonal-technológia jó dolog, de a videobírót szerintem hagyni kellene, erre még nem áll készen a sportág. Egyébként is úgy gondolom, a hibák a futball részei. A csatár is ront, a kapus is potyázik, és igen, a játékvezető is téved. Így volt ez régen, és így van most is. Ezt el kellene fogadni.

Lantos azért a meccsnézés mellett mással is foglalkozik, gerincműtétje után ugyanis épp visszatérni készül.

– Gyorsan le is kopogom, de úgy tűnik, minden legnagyobb rendben – árulta el a futballista. – Már futok, jövő héten a csapattal kezdem a felkészülést, igaz az elején még külön munkát végzek majd. De nagyon bízom benne, hogy nem lesz akadálya a játékomnak ősszel, merthogy nekem ez az életem. Nem is értem azokat, akik harmincvalahány évesen arról beszélnek, nem kellően motiváltak. Én az vagyok, még mindig. Csodálatos dolog a foci, amíg csak bírom, szeretnék még pályán lenni.