2024.08.24. 09:39
Kodály Zoltán szobra ma is őrködik a pécsi ifjúság felett (videó)
A pécsi Sétatér egykor játszótérnek adott otthont, később, az 1980-as években vált pihenőparkká. A téren 1976-ban helyezték el Kodály Zoltán szobrát, melyet a köztéri műveiről jól ismert Varga Imre készített. Az alkotás szerényen, mégis rendíthetetlenül húzódik meg az utóbbi időben egyre elhanyagoltabb benyomást keltő téren, emlékeztetve az arra járókat a Mesterre, kinek a magyarság oly sokat köszönhet.
Kodály Zoltán szobrát 1976-ban helyezték el a Sétatéren, ahol ma is láthatjuk. A világhírű zenepedagógiai módszert kidolgozó neves zeneszerző alakja előtti tisztelgés jegyében a Baranya megyei Tanács kérte fel az egész alakos bronz mű elkészítésére a Kossuth-díjas szobrászművészt, Varga Imrét, akinek számos köztéri alkotásával találkozhatunk szerte a világon.
A pécsi szobor 1976. október 24-i felállításáról a Dunántúli Napló is tudósított: a mű átadóján a szobrász mellett Kodály Zoltánné és családja is részt vett, pécsi kórusok előadásában Kodály néhány műve is felcsendült.
Ivasivka Mátyás karnagy is beszámolt az eseményről a Baranyai Művelődés folyóiratban, s rendkívül érzékletesen és lényeglátóan írt Kodály szobrának a helyszínhez illeszkedő, szimbolikus jelenlétéről. Kiemelte, Kecskemét és Budapest mellett Pécs volt Kodály legkedvesebb városa, itt „virágzott ki, innen indult a nagyvilág tájaira” a zenepedagógiát forradalmasító Kodály-módszer.
Itt, éppen a szobor közelében lévő Székesegyházban szólalt meg először, 1945 őszén a második világháború szörnyű tragikumát idéző Missa brevis-e, húsz esztendővel később gimnazista leányok és fiúk ajkán a Mohács című monumentális vegyeskari kompozíciója. A szobor a gyermekjátszótér fölé magasodik, szinte atyai társává szegődve a napjában százával itt megforduló kicsinyeknek. Hiszen elsősorban értük élt és munkálkodott
– fogalmazott Ivasivka Mátyás.
Varga Imre Kodály-szobránál a későbbi években többször helyeztek el koszorút a zeneszerzőre emlékezve, például 1988-ban az Europa Cantat fesztivál alkalmából.
2010-ben a PTE Művészeti Kara az EKF-program keretében „21 Párbeszéd” címmel public art akciót rendezett Pécs közterületein, ennek jegyében egy nagyméretű, rózsaszín bélésű hangszertokot állítottak Kodály szobra mögé. A Dunántúli Napló és a Bama.hu olvasói voksolhattak, szerintük illik-e az új elem Varga Imre műve mögé, a válaszadók több mint 60 százaléka igennel szavazott, a többiek már kevésbé díjazták a párosítást. Ez azonban, kinek örömére, kinek bánatára, de eltűnt, s nem is tért vissza, mint ahogy az az ötlet is hamvába halt, miszerint a szobrot át tervezték helyezni az akkor újonnan megnyíló Kodály Központ lépcsőihez.
2012-ben vandálok támadtak az alkotásra, obszcén kifejezéseket firkálva Kodály szobrára, ezeket szerencsére a Biokom akkori munkatársai hamar eltüntették.
Kodály Zoltán szobra rendíthetetlenül őrzi a mester emlékét
Kodály Zoltán szobra a pécsi Sétatéren azóta viszonylagos nyugalomban áll, bár a környezetében mostanában egyre kevésbé a békésen játszadozó gyereksereg jelenléte dominál. A helyszínen zajló, gyakran éjszakába nyúló tevékenységek vélhetően kevesebb örömmel töltenék el a szobor modelljének szívét.
A bronzba öntött mester ugyanakkor csak áll, kissé fáradt melankóliában, mégis töretlenül, megingathatatlanul: Kodály Zoltán szelídségében is szilárd alakját őrzi, kinek tekintete rendíthetetlenül őrködik az arra járók felett.
Az előtt a zeneszerző előtt tiszteleg, aki a már-már legendákba hajló visszaemlékezések szerint nem félt a kommunista diktatúra vezetőitől sem. Egy ilyen feljegyzés őrzi a szóváltást, mikor Rákosi Mátyás rosszalló-humorizáló megjegyzésére („Mester, mostanában sok rosszat hallok magáról!”) csak annyit felelt, „én is magáról…”. Továbbá visszautasította Rákosi felkérését arra, hogy új himnuszt szerezzen (Illyés Gyulához hasonlóan), helyette kitartott a nemzeti örökség mellett.
Források:
- A kortárs képzőművészet átfogó akciója a város közterein, Dunántúli Napló, 2010. június 12.
- Elcsúfították Kodály szobrát, Dunántúli Napló, 2012. április 4.
- Hársfai István: Valami mozdult a pécsi sétatéren, Dunántúli Napló, 1986. augusztus 2.
- Illyés és Kodály nem volt hajlandó új himnuszt írni Rákosiéknak, Magyar Nemzet, 2023. október 9.
- Ivasivka Mátyás: Kodály-szobor Pécsett, Baranyai Művelődés, 1976 , 4. szám
- Máté Balázs: Rombolás a pécsi Sétatéren, Dunántúli Napló, 2012. április 5.
- Megkoszorúzták Kodály Zoltán szobrát, Dunántúli Napló, 1988. augusztus 2.
- Mészáros B. Endre: Útra kel Kodály, és visszatér Batthyány, Dunántúli Napló, 2010. november 12.
- Ön szerint illik a hangszertok Kodály Zoltán szobra mögé?, Dunántúli Napló, 2010. november 13.
- Romváry Ferenc: Pécs szobrai, Pécs, 1982
- Szentandrási Tibor: 55 éve hunyt el Kodály Zoltán, ma7.sk, 2022. március 6.
- Wallinger Endre: Kodály-szobor Pécsett. A hely és a szobor együttléte jelkép erejű. Dunántúli Napló, 1976. október 26.
Bama.hu videó
- Bayer Zsolt Harkányban: Nyugat megváltozott, de Trumppal új korszak jön – GALÉRIA+VIDEÓ
- A család első fájából lett a pécsi mindenki karácsonyfája (GALÉRIA+VIDEÓ)
- Végérvényesen befalazzák a Lánc utcai gettó bejáratait (galéria és videó)
- Családra lelt Borka, az ifjú fóka (videó)
- Pálinka és mézfesztivál: Kilenc országból jöttek ünnepelni a magyarok kedvenc italát (galéria és videó)