Különleges jubileum

2024.06.30. 07:00

Hatvan éve alakult meg a Mecseki Fúvósötös

Azért azt igen kevés hazai kulturális produkció mondhatja el magáról, hogy az „átkosban”, vagyis a rendszerváltás előtt több mint negyven alkalommal a vasfüggönyön túl vendégszerepelhetett. A hatvan évvel ezelőtt, 1964 júniusában alakult Mecsek Fúvósötös ilyen kiváltságos kamaraegyüttes volt.

Mészáros B. Endre

Fotó: Laufer László

A Mecsek Fúvósötös már húsz éve nem lép fel, a kvintettel ugyanis úgy egyeztek meg előzetesen, ha valaki elmegy közülük, nem lesz tagcsere, befejezik a játékot. Ez a szomorú záróakkord 2003-ban történt meg, Szkladányi Péter fuvolás (egykor a Pécsi Szimfonikus zenekar vezetője volt) halálával. Azóta már a fagottos Várnagy Attila (a Filharmónia Magyarország baranyai programigazgatójaként is ténykedett) ugyancsak elment, viszont az együttes alapítója, Paláncz Tamás klarinétos, valamint Tolnay Gábor kürtös és Deák Árpád oboaművész él még a nagy csapatból. Deák Árpád maga is jubilál, most lesz 85 esztendős, vele idézzük fel a fúvósötös 40 éven át tartó sikereit. Ha pedig 40: Deák Árpád A Pécsi Szimfonikus Zenekarnak 1960-tól nyugdíjba vonulásáig, negyven éven át volt a tagja. 

– Összejönnek még trióban zenélni? 

– A Mecsek Fúvósötös négy évtizedes pályafutásának búcsúkoncertjét egy kisegítővel 2004-ben még megtartottuk, de aztán végleg befejeztük. Akkor egyébként már nyugdíjasok voltunk mindannyian. 

– Miként foglalná össze a kvintett negyvenéves sikertörténetét? 

– Több mint ezer fellépésünk volt itthon és szerte a világban: Portugália és Törökország kivételével minden európai országban koncerteztünk. A minőségi játékon túl igen jó nemzetközi kapcsolatok kellettek ehhez. Francia, német, belga személyes ismeretségek révén szerveződtek a meghívásaink és mindig telt ház előtt játszottunk. 

– Ezen a néven kezdtek hat évtizeddel ezelőtt? 

– Az Országos Filharmónia szervezésében eleinte ifjúsági koncerteken játszottunk, Ifjúsági Fúvósötös néven. A Filharmóniánál egyébként minden évadban volt előzetes meghallgatás, de a mi műsorunk annyira megtetszett a programok összeállítóinak, hogy folyamatosan járhattuk az országot, miközben egyre jobban összecsiszolódtunk. Az volt a kezdeti sikerünk titka, hogy mindannyian beszélgettünk a fiatalokkal a zenéről a hangversenyeinken, bemutattuk a hangszereinket, szóval már akkor interaktív koncerteket adtunk. Persze kiváló segítőtársaink is voltak, a Pécsi Nemzeti Színházban megforduló művészek, például Pécsi Ildikó, Halász Judit, Bálint András, Sólyom Katalin színművészek, az énekesek közül pedig Balatinecz Márta, Bukszár Márta, Marczis Demeter, Kuncze László, továbbá olyan neves zongoristák, mint Bánky József, Jandó Jenő, Simonfai Mária, Failoni Donatella. Aztán negyedszázadnyi zenélést követően a Pécsi Szimfonikus Zenekar akkori vezetője, Antal György ajánlotta, hogy „Ifjúsági” helyett legyünk inkább Mecsek Fúvósötös. 

– Eszerint fél évszázada még csúcskoncerteken nevelkedett az ifjúság? 

– Bizony, akkoriban csoportosan jöttek a hangversenyeinkre a legnagyobb pécsi gimnáziumok, a Nagy Lajos, a Janus Pannonius, a Leőwey Klára diákjai és a Búza téri Liszt Ferenc hangversenyteremben voltak a koncertek. 

– Melyik külföldi útjuk maradt meg legmélyebben az emlékezetében? 

– Talán az elsőt emelném ki, melyet Franciaországban adtunk 1967-ben Dijonban, és a helyi püspök is eljött meghallgatni. Közrejátszott ez a Pécs–Dijon testvérvárosi kapcsolat kialakulásában is, másrészt ide még többször visszatértünk. Vagy mondhatnám a nürnbergi Szent Sebald-templomot is, melynek az orgonaművészével voltunk kiváló viszonyban, így ott is gyakran megfordultunk. No, és az ausztriai határhoz közeli Fürstenfeld azért volt különleges, mert egy magyar hölgy ott sétarepülést szervezett helikopterrel a zenekarnak. Tudni kell, hogy abban az időben mindig jött velünk néhány fontos elvtárs a külföldi utakra. Fürstenfeldben viszont az együttes éppen csak elfért a gépbe. Így aztán utána itthon kaptunk apait-anyait, hogy a kapitalistákkal röpködünk. 

– Mi őrzi a Mecsek Fúvósötös emlékét?

– Kiadtunk összesen hat CD-t, ezek mind házi felvételek, s kézen-közön még most elérhetők. 

– Játszik még? 

– Az oboát már nemigen veszem elő, de olykor a postavölgyi teraszomon tárogatózom. S néha szép csendes tavaszi estéken meg is tapsolnak utána a szomszédok. 

– Van fúvósutánpótlás kamarajátékban? 

– Sajnos Pécsett azóta sem alakult újabb fúvósötös, pedig Mozarttól Beethovenig igen színes a zeneirodalma. Kisebb, rövidebb próbálkozások történtek, de egy-két hónapnál nem maradt fenn egyik társaság sem. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában