Táncos kavalkád: nem akárhogy vizsgáztak Pécsi Művészeti Gimnázium növendékei

Az elégedetlenség, az apró keserűség abból fakadt, hogy a táncművészet talán még mindig nem kapja meg azt a széles körű elismerést és ismertséget, amit megérdemelne, pedig az a műfaj, amelyben ilyen rátermett fiatalok gyűlnek össze, bizony odafigyelést érdemel.

A Kamaraszínház megtelt a fiatal és már tapasztaltabb táncosokkal, családtagokkal, barátokkal a Pécsi Művészeti Gimnázium tánctagozatos növendékeinek koncertvizsgáján. A megmérettetés azonban kevéssé sem az iskolás fellépések és a nyögvenyelős ki-mit-tud versenyek hangulatát idézte. 

Mellettük azonban felléptek alsóbb éves növendékek, sőt, még a Pécsi Balett művésze, José Blasco Pastor is megjelent az egyik duettben.
A színpadon teljes mértékben a női energiák dominálhattak, nem csak a végzősök, a fiatalabb táncosok között is jócskán több lány képviseltette magát. Egyfelől ez kicsit szomorú is, hiszen a műfaj általában mindkét nem jelenlétét igényli, másfelől viszont olyannyira karakteres, rátermett és sokoldalú végzős évfolyam állt össze, hogy semmi hiányérzet nem maradt bennünk a látottak után.

A Művészeti Gimnázium táncos növendékei rátermetten zárták diákéveiket

Az est folyamán kétszer nyolc rövid koreográfiát mutattak be a táncosok, amelyek stílusa, technikája, zenei háttere, illetve koreográfusai is változatosságot mutattak. Míg némelyik koreográfia kevésbé hagyott maradandó nyomot, néhányuk különös erővel emelkedett ki. 
A vizsgázók megmutathatták a közös munkában rejlő harmóniát, mint például a Game Changer című, Csuzi Márton által összeállított koreográfiában. Itt a színészi alakításra is lehetőség nyílt, melyben Katona Dóra különösen emlékezetes teljesítményt nyújtott. Az egészen mély, lírai érzelmeken át a kétségbeesés és a remény szikrái egyaránt mutatkoztak meg a koreográfiában.

Hasonlóan emlékezetes, mégis egészen más világot jelenített meg Molnár-Ujvári Katalin, a Pécsi Balett művésze That Man című koreográfiájában, mely a letisztult mozdulatvilág mellett nagyban támaszkodott színházi elemekre, funkcionális, mégis látványos jelmezekkel és eszközökkel dolgozva.

De láthattunk hasonlóan színvonalas duetteket is, például a Little Bird című, Czár Gergely (aki szintén a Művészeti növendéke volt egykoron) által készített, Winkelmayer Zsófia és Katona Dóra által tolmácsolt produkció, vagy a Jenei Lilla és Julien Klopfenstein alkotta Két karodban, Andrasics Alexa és José Blasco pastor által bemutatott. Nem szokványos, inkább humorosságra törekvő ötlettel rukkolt elő Safranka-Peti Zsófia a Horváth Zorka és a 10. évfolyamos Feszt Gergő számára készített produkció.

A szóló produkciók sem maradtak el, Miklós Anna Menekülés című előadását saját maga alkotta meg, mély kifejező erőt megragadva. Hasonlóképp saját, szintén erős koreográfiát mutatott be Kis-Balázs Nikolett, míg Katona Dóra José Blasco Pastor, Winkelmayer Zsófia Matola Dávid, a Pécsi Balett táncosainak koreográfiáit tolmácsolták. Bemutatkozott a szólók között a 11-es Behán Frida is, aki sikeres helikoni szereplését követően adta elő Karin Iwata, a Pécsi Balett magántáncosa által készített Lady című produkciót.

A fiatal táncosok számára még csak most kezdődik a nagybetűs szakmai élet, egyesek továbbtanulnak, mások már most egy-egy társulathoz szerződtek, vagy szerződnek hamarosan. Talán olyan is lesz, aki végül más pályát választ. Az mindenesetre biztos, hogy igazán színvonalas munkáról tettek tanúbizonyságot, felhívva a figyelmet arra is, hogy a tánc nem csupán rétegműfaj kellene, hogy legyen.