Ezt írták Finnországból a pécsi előadásról

A napokban számoltunk be a pécsi Bóbita Bábszínház vendégjátékáról Finnországban. Ezt követően Pojják Klára, a helsinki Liszt Intézet programmenedzsere is megosztotta visszajelzését a pécsiek produkciójáról, amely, amint a beszámolóból kiderül, a finnországi magyar közönséget is elvarázsolta.

Mohay Réka

Fotó: Bóbita Bábszínház

– Nem mindennapi előadásnak volt tanúja a helsinki Liszt Intézet kiállító- és előadótere, valamint a valaha volt legfiatalabb, mindössze 0–3 éves közönsége

– áll a beszámolóban.

– A pécsi Bóbita Bábszínház művészei, Várnagy Kinga és Arató Máté Tatai Gergő asszisztens segítségével északra is elhozták Cini-cini muzsika pöttömszínházi előadásukat a finnországi magyar kisgyerekes családoknak. Várnagy Kinga 2023-ban nagy sikerrel vendégszerepelt a helsinki Liszt Intézetben az Anyanyelve magyar

- általa szerkesztett monodrámával - és ittjártakor adott hírt a Bóbita Bábszínház sokrétű tevékenységéről is. Kovács-Sárközi Helga igazgató úgy látta jónak, hogy a Cini-cini muzsika kapjon meghívást Helsinkibe, hiszen Finnországban hasonló, a valóban legkisebbeknek szánt előadás gyakorlatilag nem létezik.

Elvarázsolta a finnországi magyarokat a Bóbita produkciója

– Soha korábban ennyi babakocsi nem parkolt még a Liszt Intézet folyosóján, miközben a hatvan fős közönség párnán, széken, játszószőnyegen, ölben szinte pisszenés nélkül, teljesen elvarázsolva követte az előadás minden mozzanatát. A színek, hangok és mozdulatok elegye valamint a humor, a ritmus és a zene tökéletes arányban vegyülve végig lekötötte a kicsik figyelmét. Szüleik is szemlátomást élvezték az előadást, ami szinte észrevétlenül fordult át közös hangszeres játékba a szőnyegen.

Külön öröm, hogy az előadáson jelen lehetett a most Finnországban élő és alkotó Tamás Erzsébet bábművész, a finn Nukketeatteri Lehti (Bábszínházi Lap) főszerkesztője. Bízunk benne, hogy közvetítésével a Bóbita Bábszínház gyakori vendéggé válik majd Finnországban! A túlnyomóan magyar közönség soraiban helyet foglaltak finn anyanyelvűek is, egyikük óvodapedagógusként az előadás szakmai kiválóságát dicsérte.

Hadd álljon e beszámoló végén az a hirdetésszöveg, amelyet a Bóbita Bábszínház adott ki az előadást hirdető kis füzetében:

„Akármilyen hihetetlen, a csecsemők, a három éves kor alatti aprócska gyerekek is fogékonyak a színházi előadásra. Persze nem akármilyenre, hanem a kifejezetten nekik készülő játékokra. Tudós csoportok: pszichológusok, pedagógusok és művészek hosszú évek óta tartó vizsgálatai alapján ismert, hogy a művészi élmények már a méhen belüli életben is befolyásolják a fejlődést. Életünk ezen első kilenc hónapja, majd a születésünket követő három év egész életünkre kihat. Irányt szab személyiségünknek, kreativitásunknak, lelki egészségünknek, egyszóval mindennek, ami bennünk később igazán fontos lesz. Az esztétikai élmény, annak közös megélése, otthoni felidézése és újraélhesse a csecsemő–szülő kapcsolat erősítésén, elmélyítésén túl új tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagítja a kisgyermeket, hatékonyabban, mint bármikor későbbi élete során. A művészet ebben az életkorban segíthet talán a legtöbbet.”
Az előadást látva, a közönség reakcióit tapasztalva tanúsíthatjuk, hogy a fenti rövid szöveg minden szava igaz – áll a lapunkhoz eljuttatott beszámolóban.