2024.02.26. 16:20
Heinrich Böll: Mindegy, ki nyeri a háborút, csak legyen vége!
Bemutatta Mathias Corvinus Collegium (MCC) Szederkényi Olga dokumentumfilmjét. A Heinrich Böll életéről szóló, Böll közlegény megmentése című film bemutatójára több mint százan voltak kíváncsiak.
Az MCC pécsi képzési központja, dr. Szendi Zoltán germanista professzorral együttműködve, a PTE-BTK Germanisztikai Intézetével közösen szervezve és a Pécsi Polgári Szalon Egyesület segítségével valósította meg az eseményt. A PTE-BTK Vargha Damján Konferenciateremében tartott, február 21-i bemutató meghívott vendégei szerint a háború, az öldöklés elítélése, a borzalmak bemutatása ma is aktuális. Az emlékeztetés, a múlt feldolgozása segíthet a jelen történései közepette is. Heinrich Böll leveleiben végig bírálja a háborút és annak kirobbantóit, fenntartóit: – Mindegy, hogy ki nyeri a háborút, csak legyen vége! – fogalmazott.
Fotó: Laura Nagy / Forrás: MCC
A beszélgetésen Szederkényi Olga hangsúlyozta, a második világégés után rengeteg német menekült saját nemzeti identitása elől. Ezzel a fajta önmegtagadással próbáltak védekezni a háború alatt elkövetett borzalmak okozta lelkiismeretfurdalástól. Ezzel szemben Heinrich Böll vállalta német származását a felelősséggel együtt. Szerinte minden németnek szembe kell nézni ezzel és a feladat az, hogy megváltoztassák a világot, főként a keresztény erkölcs terjesztésével.
Heinrich Böll karakterét az uniformis jelzi
Szederkényi Olga koncepciója alapján a filmjében a főszereplőhöz nem köthető arc.
– Az uniformis az, ami a film cselekményén végigvonul. Így minden, a háború borzalmaiba belekényszerített katona szimbólumaként is tekinthetünk Böllre
– mondta.
A filmvetítést követő beszélgetésen a rendező mellett, prof. dr. Bernáth Árpád Böll-kutató is részt vett.
Bernáth Árpád megjegyezte, a Böll közlegény megmentése-ben rendkívüli háborúellenesség, ugyanakkor erős Istenhit jelenik meg. Analitikus szemléletmód, mélységes humanizmus és végtelen szorgalom. Ezek köszönnek vissza Böll leveleiből, melyek a film alapjául szolgáltak.
Heinrich Böll 1944-ben háborús sebesültként három hónapig Sepsiszentgyörgyön, Debrecenben és Szentesen lábadozott, és közben leveleket írt feleségének. A mintegy 1300 darab feladott boríték egy tizede Magyarországon íródott. Szederkényi Olga filmje azt vizsgálja, mit adott hozzá ez az időszak a későbbi Nobel-díjas író humanista világképéhez. Heinrich Böll 1972-ben a világháború utáni első német íróként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, a Csoportkép hölggyel (Gruppenbild mit Dame, 1971) című művéért.
