Renoir Budapesten: meghosszabbították a népszerű kiállítást – most mi is felfedeztük! (videó)

A tárlat eredetileg január 7-én zárult volna, de meghosszabbították, így január 21-ig láthatók a francia impresszionista mester alkotásai. 

Amint arról az Origo.hu is beszámolt, a jelenlegi kiállítást december 19-ig közel 200 ezren látták. A tárlatot a Párizsi Musée d’Orsay és a Musée de l’Orangerie közreműködésével szervezték meg, és több mint húsz külföldi közgyűjtemény kölcsönzött műtárgyakat a Szépművészeti Múzeumnak. A tárlat a művész életét és alkotói fejlődését mutatja be kronológiai és tematikus elrendezésben, beleértve a Szépművészetiben őrzött csaknem harminc Renoir-alkotást is. 

A tárlaton megtekinthetjük a Szépművészeti Múzeum által 2019-ben megvásárolt alkotást, a Fekvő női aktot (Gabrielle), annak további változataival együtt.

Renoir portréin általában vidám, optimista hangulat jelenik meg. Gyakran ábrázolta az embereket szórakozás közben, piknikezve vagy táncolva, ebben a környezetben megörökítve alakjainak arcjátékát. A társadalom különböző szereplőiről készített portrékat, szívesen mutatta be modelljeit és témáit szokatlan szemszögből. Renoir portréfestészetében gyakran jelenítette meg az ábrázolt személyeket körülvevő természeti elemeket, például kerteket vagy a környező tájat. Ez hozzájárult a képek üde, könnyed atmoszférájához.

Előszeretettel ábrázolt női modelleket. Szépségük vászonra viteléhez lágy, kerek vonalakat, finom bőrtextúrákat jelenített meg. Különlegesség, hogy néhány bronzszobor is látható, melyet a különböző műfajok iránt érdeklődő képzőművész Richard Guino szobrász segítségével készített. 

– Renoir portréművészete a lehető legközelebb hozza hozzánk szereplőit – fogalmazott Sárosi Nóra, a Szépművészeti Múzeum pécsi származású tárlatvezetője. – Emberábrázolásának közvetlensége annak is köszönhető, hogy sokszor családtagjait és barátait vitte vászonra. Különböző társadalmi rétegből származó alakjai által a századfordulós Párizs hétköznapjait, nők és férfiak sajátos szokásait, a kor divatját, lényegében a festő közvetlen környezetét ismerhetjük meg. Mindezt nem szociológiai szempontból, hanem őszinte rokonszenvvel, derűvel és jóindulattal szemlélteti – állapította meg Sárosi Nóra.