2024.01.18. 14:00
Csontvárynak még földi maradványai is hányattatott sorsra jutottak, egy magyar professzor tett igazságot
Pécs utcáit járva két helyszínen is találkozhatunk Csontváry Kosztka Tivadar köztéri szobrával: a belvárosi múzeuma előtt, illetve a nevét viselő utcában. Hogyan és mikor kerültek ide, kik az alkotóik? E kérdéseket járjuk körül cikkünkben, kitérve az művész hamvainak szintén igen kalandos sorsára.
A Csontváry Múzeumra néző, egész alakos bronzszobor Kerényi Jenő alkotása, melyet 1979. június 20-án avattak fel. A Pécsen látható mű valójában másodpéldány, a Kossuth-díjas szobrász az eredetit Csontvárynak a mai Fiumei úti sírkertben található sírjára készítette. A festő végső nyughelyének megtalálása azonban korántsem volt nyugalmas.
Sírja eredetileg az Óbudai temetőben volt, ám mivel hozzátartozói nem fizettek tovább a sírhelyért, 1953-ban Csontváry hamvai tömegsírba kerültek. Azonban, amint arról Dévényi Iván is beszámolt a Látóhatár 1968. november-decemberi számában, Bartucz Lajos, az ELTE Természettudományi Karának professzora néhány évvel később sikeresen beazonosította a művész földi maradványait, így ma már Csontváry nyugvóhelyét méltó síremlék jelöli: Kerényi Jenő szobra. Hamvait a Kerepesi temető művész parcellájában (ma Fiumei úti sírkert) 1966. augusztus 1-jén helyezték el, ennek hírét a Magyar Nemzet is közzétette másnapi számában. (Ennek ellenére egyes internetes portálok a mai napig ezen információk hiányában tévesen annyit írnak, a művész tömegsírban nyugszik.) Néhány hónappal később, 1967 elején került a „napút" festőjének sírjára a Kerényi-féle egész alakos szobor.
Ennek egy bő évtizeddel később Pécsre helyezett másolata azonban a múzeum közelségében és a Sétatéri sétány nyugalmában egészen más, oldottabb, derűsebb kontextusba került.
– Pécs városa, amely már eddig is sokat tett e nagy magyar festő emléke méltó őrzéséért, felállítja Kerényi Jenő szép Csontváry emlékszobrát, ezt a különös erejű szobrot, amely Csontváry alakjában nem a szélmalomharcot vívó Don Quijotét, a lázas prófétát láttatja, hanem a dolgokat vizsgáló, megértő és megítélő alkotót
– mondta el az 1979-es átadón dr. Németh Lajos művészettörténész a Dunántúli Napló tanúsága szerint.
Ekkor ez volt Csontváry első köztéri szobra a városban, ám a múzeumban már állt Kiss Kovács Gyula kétszeres Munkácsy Mihály-díjas művész mellszobra, amely 1977-ben látott napvilágot. A Baranya megyei Tanács a Csontváry Múzeumba készíttette a szintén bronz alkotást. 1982 augusztusában azonban a tanács művelődésügyi osztálya Kertvárosba, a Csontváry Kosztka Tivadarról elnevezett utcába helyeztette át a festő mellszobrát, amely azóta is e helyszínen őrzi a szuggesztív, máig rendkívül népszerű, ám életében megnemértettséget, nélkülözést átélő festő emlékezetét.
