2023.04.07. 18:33
Újra vesztegzár alá került a MárkuSzínház
Március 29-én volt Rejtő Jenő száztizennyolcadik születésnapja, amelynek alkalmából ismét műsorra tűzte a Márkus Színház a Grand Hotel című bábjátékát, ami teljesen levett a lábamról.
Honnan is lehetne kezdeni ezt az élménybeszámolót? Talán érdemes a legelején, amikor beléptem az épület ajtaján, és egy igazi varázslattal teli térbe kerültem. Már az első bent megtett lépések különlegesek voltak, főleg, amikor kiderült számomra, hogy mindaz, amit látok már a játék része, hiszen a Grand Hotel hallja elevenedett meg odabent.
Hangulatos zene áradt a kis teremben, ahol egyszer csak megjelent Rejtő Jenő és Szidónia karaktere, akik beszélgetésbe elegyedtek az érkező közönség tagjaival, vagyis a hotel vendégeivel, italt kínáltak és mindenki színésszé vált több mint két óra erejéig. Még a szünet sem a megszokott volt. Frissítők, szendvicsek várták a hotel vendégeit és főszereplőink voltak házigazdáink, Rejtő még pillecukrot is pirított. Aztán a fogadás után újra visszatértünk a tett helyszínére, ahol az egyik közönségtagnak még improvizálni is kellett, ami annyira jól sikerült, hogy akik ott voltak, biztos, hogy nem felejtik el.
Hát mi ez, hogyha nem egy igazi csoda? Része lenni egy darabnak, ami egészen a Vége főcímig kitart - még, ha a nőimádó Rejtő nem is simított végig a hajunkon vagy táncolt velünk, vagy éppen nem tette a vállunkra lábát, hogy lefogjon minket, mert a bubópestis nyomait vélte rajtunk felfedezni, amit aztán Szidónia lekezelt -, nem eresztik el a nézők kezeit a színészek. Bevonnak a játékba, mi is a szálló vendégei vagyunk, akik vesztegzár alá kerültek a kór miatt.
Az eddigi színházi előadások közül, amelyeket láttam, a Grand Hotel kimagaslik. Egy újszerű élményt ad: az előadás kilép a saját keretei közül és ez nagyon is jól áll neki. Itt nem egy olyan darabról van szó, amelyben csak a báboké a főszerep, nem, itt a színészeknek is ugyanolyan nagy tér jut, mint a kreatívan megalkotott tárgyaknak, sőt egyenrangúak.
És mi adta ennek az előadásnak még a pikantériáját? Az, hogy a darab végén Rejtő születésnapját egy adag minionnal ünnepelhette a nagyérdemű a színészekkel együtt, akik azt is megengedték, hogy belessünk a kulisszákba és még a bábok is kipróbálhatók voltak.