A gazdaság nem lehet jó etika nélkül – vallja a szlovén író

Primož Repar úgy látja, a Közép-Európai népeket hasonló gondolkodásmód jellemzi a közös történelmi örökség és földrajzi közelség révén. Fontosnak tartja, hogy megismerjük és megértsük egymás kultúráját, hiszen csak így, hidakat építve tudunk együttműködni a közös célok érdekében.

– Pécs sok szempontból emlékeztet Ljubljanára, de Triesztre még inkább. Bár ez ma Olaszország területe, a szlovénok számára is meghatározó szerepet játszott a város a történelem során. Sok különböző nemzet és nyelv találkozási helye volt, ahogyan Pécs is. Ezt a fajta nyitottságot és sokszínűséget tapasztalom itt is – fogalmaz Primož Repar.

Az írót annyira lenyűgözte a 19. századi dán filozófus és lutheránus teológus, Kierkegaard gondolkodása, hogy dánul is megtanult, hogy jobban értse eredeti műveit. Repar úgy látja, az egzisztencializmus atyjának is nevezett Kierkegaard messze meghaladta korát, s a mai világ számára is útmutatással szolgál.

 – hangsúlyozza az író. Ez a gondolat a személyes felelősségre helyezi a hangsúlyt, rávilágítva, mindannyiunk egyéni és közös feladata a társadalom jobbá tétele.

– Talán utópisztikusan hangzik, de láthatjuk, a kívülről érkező törekvések legtöbbször nem hoznak valódi változást, a forradalmak erőszakba torkollnak. A változás ezért belülről, a személyekből és az összefogásukból fakadó, organikus kell, hogy legyen.

– A dán filozófus mélyen keresztény, s igen kritikus gondolkodó volt. Az elsők közt fogalmazta meg, hogy a modernizmusban nem minden pozitív. Kiemelte, a gazdaság nem csak arról szól, hogy több pénzt termeljük. Fenntartható kell, hogy legyen, kapcsolatban állva a természettel, az emberi személyekkel. Rávilágított, hogy a gazdaság és a társadalom nem működhet jól etika nélkül, hiszen nélküle az egyenlőség és a szolidaritás is hiányozni fog – állapítja meg Primož Repar.

A szerző Pécsen töltött ideje során is hasonló gondolatokat összegző filozófiai művén dolgozott. Készülő írásában Kierkegaard politikai vonatkozásaira is kitér, s a szeretet irányelvén alapuló társadalom vízióját elemzi.

 mondja az író.

Egzisztencialista fordulatról beszél, s arról, hogy magunk és másokat jobb megismeréséhez elengedhetetlen a Közép-Európában egyébként is meghatározó, kultúrák közötti párbeszéd.

Repar munkásságára hatással volt a 20. századi Jan Patočka cseh filozófus és Václav Havel cseh író, politikus tevékenysége is. Az ő közreműködésükkel létrejött Charta ‘77 ugyanis a korabeli szocialista rezsimmel szemben hangsúlyozta az emberi jogok szerepét – a dokumentum hatása később a rendszerváltáshoz vezető folyamatokhoz is hozzájárult.

– Később lehet, hogy lírai műveket is írok majd Pécsről, hiszen ihletet ad a város, Csontváry festészete különösen kedves számomra. Szeretnék Hamvas Béla műveivel is még többet foglalkozni, ugyanis kiemelkedőnek tartom az írásait – zárta a beszélgetést Primož Repar.