2022.08.31. 17:31
Görög szerelmes bőrébe bújik a fiatal erdélyi táncos
Balogh Csongor 2018 óta a Pécsi Balett tagja. Az ígéretes, Fülöp Viktor-ösztöndíjas fiatal tehetség Erdélyből érkezett Magyarországra, ahol beleszeretett a táncba. Szeptemberben nagyszínpadon is láthatjuk egy drámai karakterszerepben.
Fotó: Palásti Gergő
– Kalandosan került a táncművészi pályára. Hogy indult el ezen az úton?
– Kovásznán, Erdélyben születtem, ahol hobbiszinten táncoltam. Családommal 12 éves koromban Budapestre költöztünk. A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színművészeti képzésén kezdtem tanulni, színésznek készültem. Egy Ki mit tud?-on táncos produkciót adtam elő. Innentől kezdve Szent-Ivány Kinga, a tánctagozat vezetője állandóan győzködött, hogy át kell mennem a táncos osztályba. Végül sikerült rábeszélnie, és ma már tudom, hogy életem legjobb döntése volt!
– Hamarosan a Zorba táncjátékban is bemutatkozik. Meséljen a megformált szerepről!
– Pavliszt alakítom a darabban. Őrülten beleszeretek a görög faluban élő özvegyasszonyba, aki azonban mást választ. Ez az első nagyszínpadi szerepem, ahol a karakterem bejár egy utat, van íve a történetemnek. Szeretek különféle élethelyzetekbe belehelyezkedni, s a Zorbában lesz bőven konfliktus, küzdelem és rengeteg érzelem.
Fotós: Borbás B.
– A nyáron Kovásznára hívták, tartson tánckurzust régi iskolájában. Milyen érzés volt visszatérni?
– Szép találkozás volt újra belépni oda, ahol ötévesen az első tánclépéseimet megtettem. Az egykor hatalmasnak látott szobában egészen nagynak éreztem magam. Kisgyerekeknek és tizenéves fiataloknak is tartottam foglalkozásokat. Jó érzés volt ezúttal kívülről figyelni a munkát, megtapasztalni, milyen amikor én fedezhetem fel a tehetséget a táncosokban. Az ottani tanárnőm is mindennap eljött megnézni az óráimat, megható volt ezt megtapasztalni.
– A táncos lét sajátos életformát jelent – hogy látja ezt?
– Valóban, a szakmánkban egy sajátos világban mozgunk, a tánc érdekében képesek vagyunk nagyon sok áldozatot hozni. Úgy gondolom, táncművészként teljes mértékben meghatározza a személyiségemet a munkám, amit szenvedélyesen szeretek. Talán az sokat elmond a helyzetről, hogy 5-10 percenként eszemben van a tánc, reflexszerűen végzek kisebb balettgyakorlatokat otthon. A főpróbahetekben elalvás előtt is többször lejátszom a darabot és gondolkodom rajta. Viszont szabadidőmben, ha tehetem, utazom, ilyenkor tudok igazán kikapcsolódni.
A tánc átjárja mindennapjait
Balogh Csongor 1998-ban született Kovásznán, 2010 óta él Magyarországon. A művészeti gimnázium után több társulathoz is hívták, de a szíve Pécsre húzta, ahol azóta több szerepben láthattuk már. Tizenhat évesen állt először balettrúdnál, ez a szakmában igen későinek számít. Rengeteg munka és kitartás kellett, hogy behozza a lemaradást – úgy tűnik, sikerrel járt. Áprilisban Fülöp Viktor-ösztöndíjat nyert el, mely a fiatal táncosok pályakezdését hivatott előmozdítani. A táncos nemzetközi, szakmai továbbképzéseken vett részt a támogatásból, ugyanis elengedhetetlennek tartja a folyamatos fejlődést. Járt Amszterdamban, Koppenhágában és Budapesten is, ahol a szakma legjobbjaitól tanulhatott új technikákat.
