Egyedülálló állandó tárlat nyílott a Pécsi Bőrgyár történetéről Csillag János

A 160 éves pécsi kesztyűgyártásnak emléket állítva működik a Ferencesek utcájában egy Pécsi Kesztyű Múzeum, s itt kapott a múlt év végén állandó helyet egy átfogó bőrgyári bemutató a most 81 esztendős Csillag János anyagából, aki a Pécsi Bőrgyár siklósi úti boltjának volt a vezetője hosszú éveken át, majd nyugdíjasként sokáig kilincselt a bőrgyári múzeumi összeállítással. A 2012-ben végleg bezárt és leszerelt 250 éves Pécsi Bőrgyárnak egyébként volt rendkívüli tárlata a nyolcvanas években a Tímárházban (ma a Várostörténeti Múzeum épülete), de ezek a hatalmas, látványos bőrgyári gépek a rendszerváltást követően lekerültek a pincébe. 

Aztán jött Jakab Antal – 2016 augusztusában részletesen bemutattuk az életét és munkásságát oldalunkon, sajnos ő két éve, kilencven esztendősen elhunyt –, aki mindent tudott a pécsi bőrgyártásról, miután negyven éven át dolgozott és fotózott a Pécsi Bőrgyárban. Nyugdíjasként rendszerezte a képeit és gondolatait, aminek 18 könyv lett az eredménye, összefoglalva az iparág baranyai és országos sajátosságait. Gyártörténeti kuriózumok tárházát jelentik a könyvek, melyek bolti forgalomba nem kerültek, de a barátok, a szakmabeliek ajándékba megkapták, továbbá jutott belőle a levéltárnak, a megyei könyvtárnak, a Janus Pannonius Múzeumnak is. 
 

Ezek s könyvek, továbbá irattárakban felkutatott dokumentumok és különböző bőrfeldolgozó egyedi eszközök (például bőrvékonyító husoló kések) pedig idővel a bőrgyári múzeum megnyitásán szorgoskodó Csillag Jánoshoz kerültek. Csak néhány érdekesség az írásokból: Jakab Antal feltárta például az 1762-es kezdeteket, a pécsi bőrgyártás alapítójának, a Höffler családnak a történetét, írt a XIX. század végétől napjainkig a Pécsi Bőrgyár tímárjairól, a bőrgyári igazgatókról, a művezetőkről, sőt összeállított egy kötetet mindenkiről, aki akár csak egy napot is dolgozott a Pécsi Bőrgyárban (18 ezer név és a hozzátartozó adatok szerepelnek benne). 

Továbbá irattárak anyagaiból készített egy kötetet a nagy-magyarországi bőrgyárakról, Erdélytől a Felvidékig, Debrecentől Simontornyán át Szombathelyig, olyan adatokkal, amiről a gyárak eredeti helyszínén sem tudnak. Kiderül belőlük például az is, hogy a II. világháború előtt melyik három kesztyűs cég (Hammerli, Spinet, Turul) ténykedett a városban és milyen nemzetközi kereskedelmet folytatott. A legutolsó kötete pedig a Pécsi Bőrgyár 250 éves történetével foglalkozik, kiegészítve a 2012-es végleges bezárástól 2019-es haláláig készített fotókkal a terület, az épületek állagromlását is bemutatva.