Mohácson újra űzhetik a telet: jövőre megtartják a busójárást

„Ismét Mohács lesz a világ közepe”, „Tízezrek űzik majd a telet” – ilyen és ehhez hasonló címekkel számoltunk be lapunkban az ezt megelőző esztendőkben a busójárás előkészülteiről, s persze arról, hogy a mohácsiaknak mit is jelent a télűző népszokás.

Kétség sem férhet hozzá, egyre többeknek egyre többet. Olyannyira, hogy a busójárás utolsó napja után elkezdenek készülődni a következő télűzésre.

Azonban amit elképzelni sem tudott volna senki, idén bekövetkezett: nem tudták megtartani a busójárást.

Pávkovics Gábor, Mohács polgármestere akkor így indokolt: „A mindenkori szereplőkért, résztvevőkért, s a mohácsi farsangi tradíciók után érdeklődő közönségért érzett felelősségtől áthatva, egyeztetve Mohács Város Képviselő-testületével és a busócsoportok vezetőivel arra a döntésre jutottam, hogy a 2021 februárjában tervezett, hagyományos busójárást a súlyosbodó új koronavírus-járvány miatt Mohács nem tartja meg.

Ennek megfelelően semmilyen hivatalos rendezvény nem volt a városban, ám azt aligha akadályozhatta meg bárki is, hogy aki akart, maszkot öltsön és kimenjen az utcára – többen így is tettek. Jövőre viszont – a jelenlegi tervek szerint – „hivatalosan” is lesz busójárás.

– Bízva abban, hogy addigra jelentősen enyhül a járványhelyzet, s az emberek döntő többsége az oltások felvételével megfelelő védettséget szerez a maga és mások egészsége érdekében, Mohács vezetése a busócsoportokkal egyetértésben úgy határozott, hogy február 24. és március 1. között úgy megtartják a következő busójárást – jelentette be a város honlapján Pávkovics Gábor.

Közölte azt is, hogy a szervezéssel a filmszínházat is működtető Westend Színház Művészeti, Közhasznú Nonprofit Kft.-t bízták meg, várhatóan több mint 30 helyszínen mintegy nyolcvan programmal várják majd a látogatókat.

Mohács polgármestere ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy amint azt mindenki tapasztalhatta az elmúlt esztendőkben, hogy a hatnapos eseménysorozat vendégforgalma már jóval meghaladta a város befogadóképességét.

Éppen ezért a rendezvényeket és a tömeget igyekeznek még jobban széthúzni, s ebben szerepet kap az új Selyemgyár Kulturális Negyed és udvara is.

Egy másik, egyelőre csak az elképzelésekben létező változtatás a busójárás leglátványosabb részét érintené: e szerin a vasárnapi felvonulását a belváros egy pontján megbontanák, s a menet három különböző útvonalon haladna tovább, így a nézők, érdeklődők is kényelmesebben, nem egymás hegyén-hátán állva csodálhatnák meg közelebbről is azt – erről végleges döntés még nincs.

Több százéves már ez a hagyomány

A busójárás első írásos emlékei a tizennyolcadik század végén születtek. Ezekben többnyire egyházi méltóságok fejezték ki nemtetszésüket, 1783-ban például a pécsi püspök határozottan a betiltása mellett emelt szót, sőt 1801-ben elrendelték, hogy „aki átöltözik, 12 pálca büntetést kap nyilvánosan”.

Az esemény azonban mégsem sorvadt el, sőt egyre népszerűbbé vált. Olyannyira, hogy 1851-ben az osztrák katonaságot kellett kivezényelni, hogy rendet teremtsenek. A hagyomány turisztikai látványossággá a 1930-as években vált, 1950-től azonban legfeljebb egy-egy busó dülöngélt farsang idején Mohács utcáin. Tíz évvel később mégis újraéledt a busójárás, a hatalom elkezdte támogatni a korábban jobbára csak megtűrt vagy egyenesen tiltott népszokást.