Ha a legenda színre lép

Sokan pedig azt is hozzáteszik, minden idők egyik legnagyobb pécsi színésznője. Pécsi, még akkor is, ha az 1963-as kezdettől a Pécsi Nemzeti Színházban csak harminc évet töltött el, aztán 52 évesen nekivágott a fővárosi forgatagnak. Ott is megkapott negyedszázadon át minden elismerést, újabb ragyogó előadásokat köszönhetünk neki, két éve azonban nyugdíjba vonult és hazatért.

A régmúltból egy sikeres musical korszakot követően olyan emlékezetes darabok ugranak be vele, mint a Vőlegény, az Én, Shirley, az Apák és fiúk, a Nem félünk a farkastól, vagy a Candida, és még kétszer ennyit említhetnénk, sőt, a kilencvenes évektől a Pécsi Harmadik Színházban is volt több oyan slágerelőadás, melyben a közreműködését nem lehet elfelejteni. No és legfőképpen az Edit Piaf-estje, mely évtizedeken át levehetetlen volt a műsorról.

Hazatért tehát pihenni, de azért levezetésképpen beugrott a Pécsi Nyári Színház és a Pécsi Nemzeti Boeing, Boeing komédiájába játszani. Aztán újra kedvet kapott, és a múlt héten a Harmadikban, A szent családban már főszerepet játszott. Nem is akármilyet! Ez a monodráma jellegű mű ugyan féltucatnyi neves pécsi színészt is felvonultat, de valójában jutalomjáték Vári Évának, és éveken át fog özönleni rá a közönség, körülbelül úgy, mint a Piszkavasra, mert hasonlóan mély, tartalmas és megrázó darab. Vári Éva itthon van tehát, és újra játszik, mi pedig felvillantjuk a vele kapcsolatos régi szép időket.