Most sokakat foglalkoztat az örök dilemma: saját lakás kontra albérlet

Magyarországon az állampapírok előtt inflációs félelemből kezdett el nőni a befektetési ingatlanok százaléka. Egy tavalyi uniós kimutatás szerint a magyar átlagember vagyonának legjelentősebb része amúgy is ingatlanban fekszik, és hazánkban tekintenek leginkább úgy az ingatlantulajdonra, mint a biztonság zálogára.

Minél több van a kiadási célból vett ingatlanokból a piacon, annál több befektető megtérülési haszna forog kockán. Az utolsó Covid előtti békeévhez, 2019-hez viszonyítva 30 százalékot emelkedett az átlagos albérleti díj, a legerősebben a főváros bizonyos kerületeiben és az egyetemeknek otthont adó vármegyeszékhelyeken. Később az ipari beruházások hírei táplálták az érdeklődést, ez vezetett a kelet-magyarországi városok drágulásához.

Miért drágul?

Az albérletdrágulásban semmi új nincs. Ahol a hitelkamat-környezet megengedi, a helyi pénz erőssége változó, vagy a tőzsdei alapokon kívül nincs más befektetési lehetőség, meg is történik. A kisebb lélekszámú országoknál maradva: Ausztráliában 2005 és 2015 között kilencszeresére emelkedtek a bérleti díjak a helyi dollár romlása és a kamatkörnyezet miatt. 

 Közben a lakóingatlanok ára is az égbe szökött az inflációs környezetben. Az albérlet pedig az a szektor, ahol az infláció soha nem ér véget, a pénzromlás vissza is fordulhat, az albérletárak nehezen fognak.

Erős volt a július

Az Ingatlanbazár elmondása szerint júliusban közel 140 ezer vásárlási érdeklődést regisztrált úgy, hogy az albérleti érdeklődések száma júliusban szintén megemelkedett, és a tendencia később sem lassult. A nyári, kora őszi vásárlási érdeklődési csúcs épp azért született, mert az egyetemi, vagy hosszabb időre kereső munkahelyi bérlők felismerték, ők fizetik meg a piaci szegmensek egyik legönkényesebben megállapított bérleti díját. A megfelelő önrésszel rendelkező családoknak – kollégiumi helyek híján – egyformán járható út lett öt évre kis lakást vásárolni, majd vagy beállni a bérleti bizniszbe, vagy jó áron értékesíteni. 

Mindkét úton jobban kijöhet a matek. Az Ingatlanbazár évek óta jelzi, hogy a vármegyeszékhelyeken – ez igaz a fővárosra is – egyszerűen nem tud lejjebb menni a kis lakások vagy a panellakások ára. Ez épp az a két ingatlantípus, amit az albérlők és a befektetési vásárlók is nagyon keresnek, hiába szálltak el a felújítási költségek a Covid óta.

A lakásárak is emelkednek

Az Ingatlanbazár szerint még a Covid miatt a panelből kimenekülés ideje alatt sem vesztett az értékéből a panel és városi kis lakás típus. A magyar lakásvásárló – bármelyik ingatlaniroda megmondja – nem szeret kockáztatni, a panel és a kis téglalakás lélektanát pedig a lassan fél évszázada tartó ingatlanpiaci megpróbáltatások teszik biztossá. Ha csak egy része igaz a valós szerződéskötéseknél, amit a piacvezető „árindexe” állít (ez a meghirdetett árak indexe, nem a valós eladásoké), és egy év alatt Debrecenben és Szegeden nem 8,2, hanem csak 6-7 százalékos a lakásár-emelkedés éves üteme, akkor semmi csoda nincs benne, hogy az éves albérleti díj emelkedése ennél magasabb. 

Mit tehetünk?

„Szegény ember vásárol, gazdag ember bérel” – tartja egy angolszász mondás, amely jól mutatja a jövőt is. Az Ingatlanbazár szerint a júliusi vásárlási érdeklődési keresések januárhoz hasonlóan megemelkedő száma júliusban azt mutatja, erre az igazságra itthon is kénytelen rájönni – legalábbis számolni vele – mindenki. A lakásár-emelkedés a jelenlegi inflációcsökkenési helyzetekben önmagában is inflációs várakozásokat hordoz, vagyis az eddig hezitáló vásárlókat is lépésre sarkallja. 

 A portálon a párhuzamos keresés könnyen megoldható, csak fel kell iratkozni a keresett környék szerinti ingyenes hirdetésfigyelőkre, és napról napra az e-mail-fiókjukba érkeznek a friss találatok.